Két éve tart a huzavona az Európai Unió (EU) különböző testületei és a 2015 végén hatalomra került lengyel kormány között az utóbbi igazságszolgáltatási reformja miatt, ami felszámolva az igazságszolgáltatás és a törvényhozás szétválasztását az utóbbi kezébe adná a legfelsőbb bíróság tagjainak kinevezési jogát. A vita szakítóponthoz érkezett - írja a Financial Times (FT).

Az Európai Bizottság (EB) szerdán a várakozások szerint eljárást indít Lengyelország ellen azzal a felszólítással, hogy ha nem vonja vissza ezt a törvényt, akkor kezdeményezni fogja, hogy az uniós tagállamok állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanács léptesse életbe az ország ellen az európai alapszerződés 7. cikkelyét. Ez a paragrafus lehetővé teszi, hogy a tanács egyhangú szavazással megvonja a vétkes tagállam uniós szavazati jogát.

Kapcsolódó

Az FT értékelése szerint ami történik az nem más, mint hogy az EU tagországai kollektíven megdorgálhatják egyik társukat azért, mert szerintük a demokrácia helyett az egyeduralom kiépítésére törekszik. Ráadásul a közösség egyik legnagyobb tagállamáról van szó.

Mellette a nagyok

Várakozások szerint Franciaország és Németország, az EU két legnagyobb és legerősebb tagországa támogatni fogja az EB kezdeményezését, amikor a jövő év elején szavazásra teszik fel a kérdést. Ez drámai módon kiélezi a konfliktust akörül, hogy melyek azok a minimális elvárások, amelyeket egy európai uniós tagországnak teljesítenie kell.

Egy vezető uniós diplomata szerint az EU ezzel az üggyel átlépi a Rubicont, azaz olyan döntést hoz a jövőjével kapcsolatban, amely így vagy úgy minden tagországát arra kényszeríti, hogy eldöntse, megy-e együtt a többiekkel az EU eredetileg kijelölt útján vagy érzékeny búcsút vesz ettől a közösségtől.

Mindent befolyásol

Lengyelország jövője a legnagyobb feladvány Angela Merkel német kancellárnak és Emmanuel Macron francia államfőnek, akik előtt az a feladat áll, hogy irányt mutassanak az EU-nak.

Varsó nacionalista fordulata és szembe fordulása Brüsszellel befolyásolja az összes fontos ügy alakulását kezdve az eurózóna újraszabályozásától a migráció kezelésének reformján át az unió következő nagyjából ezermilliárd eurós hétéves költségvetésének alakulásáig. Az érvényben lévő hosszú távú büdzsé legnagyobb haszonélvezője éppen Lengyelország.

Ha a tagországok támogatásával élesítik a 7. cikkelyt, az a szavazati jog megvonása mellett számos további szankció életbe lépésével járna Lengyelország ellen. Ugyanakkor Orbán Viktor magyar miniszterelnök jelezte, hogy kihasználva az egyhangú döntés kényszerét élne vétőjogával, ami az FT szerint rámutat arra, milyen nehezen tud fellépni az EU a tagországaiban megjelenő autoritáriánus törekvésekkel szemben.

Vége az óvatoskodásnak

Brüsszel az elmúlt hónapokban vonakodott a határozott fellépéstől. Még Varsó figyelmeztetését sem tartották szerencsés lépésnek, pedig ahhoz csak a tagállamok kétharmados többségének támogatására lenne szükség.

Az óvatosság oka az, hogy attól tartottak: olajat öntenének a lengyel nacionalizmus tüzére, azaz megerősítenék Jaroslaw Kaczynskit (képünkön), az országot kormányzó radikális jobboldali Jog és Igazságosság (PiS) pártja elnökét, az ország tényleges vezetőjét. Kaczynski euroszkeptikus, elvakultan hisz abban, hogy az országot körülvevő nagyhatalmak Lengyelország elnyomására törekszenek. Az EU fellépését ennek egyértelmű jeleként fogja beállítani.

Egy neve elhallgatását kérő európai tisztviselő most azt mondta az FT-nek, hogy a bizottság számít a negatív következményre, azaz arra, hogy Kaczynski támogatottságát megerősítheti az EU határozottsága. Csakhogy elég időt adtak neki - és kormányának, illetve a PiS uralta parlamentnek - arra, alkalmazkodjon az európai szabályokhoz.

A lényeg

A kérdés az, mit tesz az európai közvélemény, ha az EU és a NATO egyik tagállama hirtelen úgy dönt, nem követi a továbbiakban azokat az értékeket, amelyek alapján e két szervezet tagjává válhatott - foglalja össze a lényeget Constanze Stelzenmüller, a Brookings Institution kutatója. Ami Lengyelország esetén bonyolítja az ügyet az az, hogy a társadalom megosztott, az emberek legalább fele elítéli azt, ami történik.

Az igazságszolgáltatási reform ügye ugyan tömegtüntetésekhez vezetett a nyáron, ám a PiS népszerűsége nem csökkent. Ezt főként bőkezű szociális osztogatásának, elsősorban a nyugdíjkorhatár leszállításának és az úgynevezett 500+ programnak köszönheti, amely két gyermektől felfelé gyermekenként 500-500 zlotyval emeli a családi pótlék összegét. Emellett a korrupcióval egyáltalán nem vádolható Kaczynski szövege jól rezonál a konzervatív szavazók lelkében.

Új miniszterelnök

Egyes megfigyelők szerint azért cserélték le december elején a miniszterelnököt az angolul és németül beszélő, a PiS mérsékeltebb szárnyához tartozó Mateusz Morawieckire (aki eddig miniszterelnök-helyettes és pénzügyminiszter volt), hogy javítsa Brüsszel és Varsó viszonyát. Csakhogy az új kormányfő világossá tette, hogy elkötelezett az igazságügyi reform mellett.

Várakozások szerint a bizottság ad némi időt a varsói vezetésnek, hogy felülvizsgálja álláspontját. Nincs határideje a kritikus szavazásnak, ami lehetővé teszi a diplomáciai egyeztetést. Ha élesítik a 7. cikkelyt, az az EU-n belül a partvonalra szorítja Lengyelországot - fejtegeti Wojciech Przybylski, a Visegrad Insight kiadvány szerkesztője.

Ugyanakkor a PiS-en belül erősíteni fogja a lövészárok szemléletű extremistákat, akik úgy látják, hogy országuk egy ostromlott vár. A nagy kérdés Przybylski szerint az, hogyan reagál a kemény uniós fellépésre a közvélemény. A huzavona az EU-val két éve tart, és az embereknek elegük van az egészből. Itt a karácsony, békét akarnak.

A nyitókép forrása: Getty Images.