Azok a sajtójelentések, amelyek szerint az Izraelben készült Pegasus kémszoftvert civil aktivisták, újságírók és politikusok megfigyelésére használták világszerte, felhívja a figyelmet egy komoly kockázatra. Diplomácia botránnyal járhat, ha egy országban olyan technológiákat fejlesztenek, majd exportálnak, amelyek alkalmasak az állami elnyomás támogatására – idéz szakértőket a France24 hírportál.

Az NSO Group magánvállalat tagadta azokat a médiainformációkat, amelyek szerint a termékének, a Pegasusnak köze lenne újságírók és jogvédők tömeges megfigyeléséhez, és jelezte, hogy a termék minden eladása az izraeli védelmi minisztérium engedélyével történt. Cég közleménye szerint olyan szoftvereket fejleszt, amelyek a kormányok bűnüldöző tevékenységét támogatják, például lehetővé teszik terroristák titkosított társalgásának felderítését.

Kapcsolódó

Oded Hershkovitz, az NSO szóvivője azt mondta az izraeli hadsereg rádióállomásának, hogy az oknyomozó riportban megszerzett telefonszámok „nem kapcsolódnak” az NSO-hoz, inkább más cégekhez és nyílt forráskódú szoftverekhez köthetők. „Nem kaptunk semmilyen bizonyítékot arra, hogy bárkit megtámadtak a Pegasus rendszer segítségével” - tette hozzá. Izraeli szakértőknek azonban az üggyel kapcsolatban felidézik, hogy országuk hosszú ideje felhasználja a legmodernebb fegyverek exportját más országokhoz fűződő kapcsolatai javítására. A gond az, hogy a fejlett megfigyelési rendszerek virágzó értékesítése több kárt okozhat, mint amennyi hasznot hoz.

Mindenféle kapcsolatok

Az izraeli fegyverexport segített az országnak különféle kapcsolatok kiépítésében – mondja Yoel Guzansky, a tel-avivi Institute for National Security Studies munkatársa. A Közel-Keleten, Afrikában és Ázsiában csendben kiépített kapcsolatokat említ, amelyek a fegyverkereskedelemnek köszönhetők. Esetenként a kár nagyobb, mint a haszon. Izrael olyan államnak jelenhet meg, amely segíti az autokrata rezsimeket a civil társadalom elnyomásában.

Izrael az elnyomó technológiák inkubátora

– fogalmaz keményebben Jonathan Klinger izraeli kiberjogi ügyvéd, a privát szféra védelmének szakértője. Szerinte óriási probléma, hogy az NSO ismert exportüzletei nem törvényellenesek Izraelben. Klinger bírálja - „szerencsétlen üzleti modellnek” nevezi - azt a tevékenységet, amelyben az új megfigyelési rendszereket a palesztinok fennhatósága alatt álló területeken próbálnak ki.

Hevesen tagadják

Hershkovitz, az NSO szóvivője a hadsereg rádiójának azt mondta, hogy vállalata csak Izraelben tevékenykedik és csak olyasmit csinál, amit a védelmi minisztérium engedélyez. A vállalat nemrégiben elfogadta azt a belső szabályozását, amely az emberi jogokkal kapcsolatos tevékenységük alapján értékeli lehetséges ügyfeleiket, beleértve ebbe a magánélet védelmét és a szólásszabadságot is. Ennek eredményeként 55 országot tettek a cég feketelistájára és 300 millió dollár értékű potenciális üzletet utasítottak el.

A meghekkelt célpontok kiszivárogtatott listáját az Amnesty International jogvédő szervezet és a párizsi Forbidden Stories nonprofit médiaszervezet szerezte meg. Az izraeli védelmi minisztérium azt állítja, hogy nem volt hozzáférése az NSO ügyfelei által gyűjtött információhoz. Hozzátették még, hogy a kibertermékek eladását csak kormányzati szerveknek engedélyezik jogszerű felhasználásra. Az NSO nem árulja el, mely kormányok a termékei vevői.

Régi dolog

A botrányban szereplő telefonszámokból kiderül, hogy olyan országokban használatosak, mint például Azerbajdzsán, Bahrein, Marokkó, Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek. Guzansky szerint az arab országok egy része és Izrael nem azért javította kapcsolatait, hogy az előbbiek hozzáférjenek a megfigyelő szoftverekhez, „de persze segített ebben”.

Az izraeli vezetés aggodalmai az NSO technológiájával kapcsolatban nem újak. Aharon Aharon, az Izraeli Innovációs Hatóság vezetője 2019-ben azt mondta, hogy szerinte a cég a technológiai fejlődés „sötét oldalához” tartozik – idézi a tisztviselőt a France24. Ugyanakkor May Brooks-Kempler, izraeli kiberbiztonsági szakértő azt gondolja, hogy a mostani botrány sem fenyegeti a vállalatot. Az NSO vevői kormányzati szervek. A védelmi minisztérium bizonyára jobban megvizsgálja majd ezeket a jövőben, ám aki rossz szándékkal akarja használni a technológiát azt nem érdekli mit ír róla a nemzetközi sajtó, amíg nem lehet rábizonyítani az illegális kémkedést. Végül is a szoftverek nem hagyják hátra a gazdáik ujjlenyomatát.