Legalább 22 millió ember mindennapi megélhetését veszélyezteti az egyre súlyosbodó Srí Lanka-i gazdasági válság. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) – amely súlyos visszaeséssel számol – nemrég egy tíznapos misszió keretében tárgyalt a mentési lehetőségekről. Az államadósság szintjét fenntarthatatlannak tartják, és kiterjedt adóreformokat sürgettek, de még az ország miniszterelnöke sem hisz abban, hogy októberig pénzt látnak az IMF-től. Az emberek azonban egyre éhesebbek.
A miniszterelnök és egyben pénzügyminiszter, Ranil Wickremesinghe szerint az állam annyira megszorult anyagilag, hogy pénzt kell nyomtatnia, hogy kifizesse a dolgozók bérét. Elismerte a gazdaság teljes összeomlását, és az AP-nek adott interjújában sem kertelt: még Kínától is elfogadna pénzügyi segítséget.
Teával kell jóllakniuk
Srí Lanka korábban a legmagasabb Emberi Fejlettségi Indexszel (HDI) rendelkezett a dél-ázsiai régióban, és a második legmagasabb éves bevétellel fejenként. A középosztálynak sokáig nem kellett aggódnia a megélhetés miatt, most azonban a napi háromszori étkezés nekik is luxus. Az élelmiszerhiány miatt ötből négy embernek ki kell hagynia egy étkezést, vannak, akik egy teát isznak egész nap. A boltokban háborús állapotok uralkodnak, mert tejet, étolajat, vécépapírt, gyufát nem tud külföldről behozni a kormány. A zöldségek ára háromszorosára nőtt, a bébitápszernek már márciusban csillagászati ára volt, a fertőtlenítőszer pedig elfogyott.
Az élelmiszerek és a gyógyszerek már régóta hiányoznak az országból, és üzemanyagból is annyira kevés van, hogy a buszok és a mentőautók számára is alig maradt. A vasárnapi jelentés szerint 12774 tonna dízel és 4061 tonna benzin maradt az egész országban, de
már május óta folyamatosan legfeljebb egy napnyi üzemanyag-tartalékkal tud számolni a kormány.
A Ceylon olajvállalat 700 millió dolláros adóssága miatt nincs olyan ország, vagy olajtársaság, amely szívesen üzletelne Srí Lankával, még készpénzes fizetés esetén sem. Néhány miniszter Oroszországban tárgyalt olajvásárlásról, mások Katarban látják az új olajforrást. (Srí Lanka semleges, nem foglalt állást az orosz-ukrán háborúban.) Az energiaügyi miniszter, Kanchana Wijesekera szerint azonban az e heti olajszállítmány átvételéhez is legalább 316 millió dollárra lenne szükségük.
Az üzemanyaggal ezért erején felül igyekszik spórolni a kormány: az összes magánszemélynek megtiltották a tankolást július 10-ig, a tömegközlekedés leállt, a gazdaság pedig átállt a négynapos munkahétre, hogy az emberek eggyel több napon tudjanak zöldségeket és gyümölcsöket termeszteni. A munkásoktól azt kérték, dolgozzanak otthonról, a napszámosok viszont nem tudják ellátni a gyerekeiket, mert az iskolák bezártak. Gyakoriak az áramkimaradások, az embereknek napokig kell sorba állniuk élelmiszerért és üzemanyagért: aki nem bírja kivárni a kilométeres sort, az autójában alszik.
A válság aránytalan mértékben sújtja a szegényeket és a betegeket. A gyógyszerek 80 százalékát külföldről szerzik be, jelenleg 76-féle életmentő gyógyszerből van hiány. Előfordult, hogy kemoterápiát is halasztani kellett, mert a rákbetegeknek szánt gyógyszereket adományként kapják a kórházak, és előfordul, hogy ez nem elegendő. Más betegek maguk veszik meg a gyógyszereiket többszörös áron, és dönteniük kell, hogy a gyerekük tandíjára, benzinre, vagy saját gyógyszereikre költik a fizetésüket.
Mindent felélt a kormány
A kormány a koronavírus-járványt okolja a válsághelyzetért, hiszen a lezárások teljesen elvágták a szigetországot a turistáktól. A látogatók azonban már a 2019. áprilisi robbantások után sem érkeztek tömegével, biztonsági okokból. Korábban a turizmusban 388 ezren dolgoztak országszerte és az ország GDP-jének közel 5 százalékát tette ki az ágazat, ez tehát valóban nagy érvágás volt a gazdaságnak.
Az viszont sokkal meghatározóbb volt, hogy a polgárháború 2009-es lezárása után az országot irányító Rajapaksa család a belföldi piac kiszolgálására összpontosított, kivitelből származó bevétel tehát alig érkezett az államkasszába. Az olló egyre tágult, a import és az export közötti különbség mára 3 milliárd dollárra nőtt, az ország devizatartaléka pedig folyamatosan csökkent,
a csökkenés 2019 óta elérte a 99 százalékot.
Az akkori 7,6 milliárd dolláros tartalékot sikerült szinte teljesen felélni, mindössze 50 millió dollár maradt belőle. Az államadósság azonban egyre csak nő, mostanra már 51 milliárd dollárnál is több, amelyből csak ebben az évben 7 milliárdot kellene visszafizetniük. Az IMF 3 milliárd dollár kölcsönt adna Srí Lankának, ehhez azonban adóemelést vár a kormánytól és kamatemelést a jegybanktól. Civil szervezetek pedig eközben a korrupcióellenes szervezet felhatalmazását sürgetik, akik az ellopott vagyonokat tárnák fel.
Az alacsony devizatartalék először a tavalyi év elején okozott megélhetési gondokat a szigetországban. Ekkor az elnök úgy döntött, leállítja a műtrágya behozatalát, és arra kérte a gazdákat, használjanak szerves trágyát. Ez óriási termésvesztést okozott, amely arra kényszerítette a kormányt, hogy külföldről töltse fel az ország élelmiszer-tartalékait. A műtrágya importtilalmát ugyan novemberben visszavonták, azonban a spirál, amelyet ez a lépés elindított, azóta is lefelé tart.
Áprilisban a fővárosban, Colombóban már erőszakos zavargások törtek ki az életszínvonal zuhanása miatt, az elmúlt hónapokban pedig országszerte rengetegen tüntettek hasonló indíttatásból. A korábbi miniszterelnöknek, Mahinda Rajapaksának is azért kellett májusban lemondania, mert májusig miniszterelnökként irányította a kormányt, de májusban kénytelen volt felmondani, mert kormánypárti szimpatizánsok rátámadtak a válság miatt tüntetőkre.
A kormánynak azon túl, hogy a jelenleg állami tulajdonban lévő légitársaságot eladja, semmilyen terve nincs a válság közép- vagy hosszú távú megoldására. A súlyos válsághelyzet pedig a külföldi befektetőket is elriasztja Srí Lankából, és tovább fokozza rúpia értéktelenedését. Az ország valutája idén 50 százalékot veszített értékéből a dollárhoz képest, az élelmiszer-infláció pedig már májusban 57 százalékra emelkedett, azóta pedig tovább súlyosbodott a helyzet. Ez baljós jövőképet vetít a többi alacsony és közepes jövedelmű ország, például Egyiptom, Tunézia, Szudán, Afganisztán, Pakisztán, Zambia, Etiópia vagy Tádzsikisztán kormánya elé.
Az ENSZ a Srí Lanka-i válság kapcsán arra figyelmeztetett, hogy 107 tagállamukban összesen 1,7 milliárd ember él bizonytalan anyagi helyzetben, akiknek az élelmiszer, vagy az üzemanyag beszerzése is problémát jelent. Ez a Föld lakosságának több mint egyötödét teszi ki.