A liberális reformok és a fiskális megfontoltság mellett elkötelezett Kudrin, aki az orosz eliten belül szinte csak egyedül bírálja az ukrán válság kezelését célzó kormányzati politikát, kedden egy moszkvai gazdasági konferencián kifejtette: a válság elmélyülése és a büntetőintézkedések bevezetése előtt Oroszország strukturális problémákkal küzdött, aminek következtében a bruttó hazai termék (GDP) növekedési potenciálja 2-2,5 százalékra csökkent.

Megítélése szerint a következő két-három évben az orosz gazdasági növekedés nulla százalék körül fog mozogni a beruházások elégtelen szintje miatt. "Lehet, hogy idén a beruházások szintje azonos lesz a tavalyival. Ez nem elég egy százaléknál magasabb növekedési szint fenntartásához" - mondta az amerikai kereskedelmi kamara tanácskozásán Kudrin, aki szerint jövőre akár zsugorodhat is a GDP.

Az orosz kormány az idei évre 0,5, jövőre pedig 1 százalékos növekedéssel számol.

Kudrin úgy vélekedett, hogy a beruházások csökkenését a szociális juttatások növekedése okozza. A kormány nem hajlandó támogatni a beruházásokat, a rendelkezésére álló, meghatározott forrásokon belül egyelőre csak a szociális kiadásokat növeli - figyelmeztetett az orosz közgazdász, aki szerint az orosz gazdaságot sújtó nyugati szankciók körülbelül 1 százalékkal fogják vissza a GDP-növekedést, ami számszerűsítve 700 milliárd rubelt (1rubel/6,4 forint) jelent.

"Az a kár, amely Oroszországot és Ukrajnát érte a háborús konfliktus és a szankciók miatt, jelentősen meghaladja azt, amit az okozott volna, hogy Ukrajna társul az Európai Unióhoz" - mondta.

Kudrin ugyanakkor üdvözölte a keleti nyitás politikáját, hangsúlyozva mindazonáltal, hogy az új kereskedelmi kapcsolatok felfejlesztése akár húsz évig is eltarthat. Kiemelte, hogy amíg Kelet-Ukrajnában harcok dúlnak, Oroszország nehéz beruházási légkörre számíthat.

Kudrinnal szemben orosz kormányzati illetékesek új lehetőségnek tüntetik fel a nyugati szankciókból adódó helyzetet, amelyben fejleszteni tudják a hazai ipart és a kétoldalú kapcsolatokat a szomszédos országokkal.

Eközben a moszkvai bankközi devizapiacon a rubel árfolyama immár hetedik napja megállíthatatlanul esik. A rubel árfolyama az euróból és dollárból álló valutakosárhoz képest moszkvai idő szerint dél körül 49 kopejkával 43,94 rubelre emelkedett, de napközben a 44,078 rubeles szintet is megütötte, ami kevesebb mint 40 kopejkára van a jegybank beavatkozási küszöbétől. (A folyosó a 35,4 és 44,4 rubel közötti sávban húzódik, e szintek alatt vagy felett interveniál a jegybank a piacon.) A dollár határidős jegyzése 42 kopejkával 38,80 rubelre, az euróé 57 kopejkával 50,21 rubelre emelkedett.