A brexittárgyalások holtpontra jutottak - állapítja meg a Bloomberg összegezve, mit eredményezett - pontosabban nem eredményezett - az augusztus utolsó napjaira időzített brit-EU egyeztetés. A nagy kérdésektől, mint például a britek által fizetendő lelépési díj, a kicsikig, mint a kölcsönös egészségbiztosítás, elakadtak a megbeszélések.

Egyre kisebb az esélye annak, hogy a felek októbertől már az új brit-EU kereskedelmi szerződésről is tárgyalhatnak, márpedig a szigetország kormánya nagyon számít erre. Az idő vészesen fogy.

Kapcsolódó

A kilépés dátuma 2019 márciusa, de a válást jóvá kell hagynia a 27 megmaradó EU-tagállam parlamentjének is. Ehhez a szavazási sorozathoz hónapokra van szükség, ezért 2018 őszére el kellene készülnie a brexitszerződésnek. Ha nem sikerül aláírni a szerződést, akkor az Egyesült Királyság szabadesésben távozik az EU-ból, aminek beláthatatlan gazdasági következményei lesznek.

Süketek párbeszéde

A felek közt kezd kialakulni a süketek párbeszéde. Guy Verhofstadt, az Európai Parlament brexitösszekötője elismételte az EU álláspontját, miszerint továbbra sem világos, mit akar a brit kormány (például ki akarja-e léptetni már 2019 áprilisától az egységes piacról a szigetországot vagy sem). Londonban ezzel szemben úgy látják, hogy az uniós tárgyalók rugalmatlanok.

Michel Barnier, az EU főtárgyalója csatlakozott az előtte szóló Verhofstadthoz: akkor lehet egy tárgyaláson rugalmasságot tanúsítani, ha az ember ismeri a másik fél álláspontját, amivel összevetheti a sajátját. A britek azonban egyelőre nem teljesítik ezt a feltételt. Brüsszelben frusztráció lengi körül az ügyet az előrelépés hiánya miatt.

A cech

Az Egyesült Királyság lelépési pénzéről lényegében még meg sem kezdték az egyeztetést. London nem hajlandó jelezni, mennyit lenne hajlandó fizetni, a kormány szakértői szerint hiba lenne felfedni a kártyáikat ebben a kérdésben az alku előtt.

Az EU álláspontja szerint az unió hétéves költségvetési ciklusokban működik. A jelenlegi 2014-ben kezdődött egy pénzkeret meghatározásával. Ebből levonva az eddigi befizetéseket kiderül, mekkora összeget kellene még fizetniük a briteknek.

A brit kormány ezzel szemben azzal érvel, hogy a nagy büdzsét éves költségvetésekre szedik szét, ezért a kilépés utáni évek költségeit már nem kell figyelembe venni annak ellenére, hogy ezek az évek beleesnek a hétéves periódusba.

Egészségbiztosítás

A jelenlegi szabályok szerint ha egy az European Health Insurance Card biztosítással rendelkező brit állampolgár egészségügyi ellátásra szorul egy EU-s országban, akkor ennek költségeit a kórházak Lisszabontól Varsóig megtéríttethetik a brit egészségbiztosítóval (NHS).

Ugyanez fordítva is igaz a szigetországban bajba kerülő európai biztosítással rendelkező emberek esetén. London fenn akarja tartani ezt a rendszert a brexit után, ám az EU ragaszkodik ahhoz, hogy ez a viszonosság csak az uniós polgároknak járjon.

Ellátási láncok

Mindkét fél nyilvánosságra hozta, hogyan képzeli el a szállítási láncok fenntartását a válás után. A gond az, hogy rendkívül sok termékről van szó, amelyek egynél több uniós országban kötnek ki, illetve sokszor máshol csomagolják őket, mint ahonnan származnak stb. London ebben az ügyben is azzal vádolja Brüsszelt, hogy mereven ragaszkodik a lehetséges megállapodás szűk értelmezéséhez.

Ingázók

Egyik oldal sem akarja, hogy az EU és a brit szigetek között hetente, havonta ingázók egyik napról a másikra elveszítsék állásukat a brexit miatt. A nagy vonalakban meglévő összhang azonban megint felbomlik, ha a részletekről van szó. Hogyan definiálják az ingázó munkavállalókat? - ez az a kérdés, amelyben nincs egyetértés.

Bíróság

A brit kilépés hívei mindenáron meg akarják szüntetni az Európai Bíróság joghatóságát az Egyesült Királyságban. Ezért abba az irányba kényszerítik a konzervatív brit kormányt, hogy ez ügyben a lehető legmerevebb álláspontot képviselje.

Eszerint lehetővé kell tenni a brit bíróságoknak, hogy a kilépés pillanatától kezdve saját ügyeket kezdjenek olyan esetekben is, amelyekben a konkrét történések még a brexit előtt zajlottak le. Az EU azonban azon a véleményen van, hogy a britek távozása előtt történt esetekben fenn kell maradnia az Európai Bíróság hatáskörnek.