Az elemzők a fizetésképtelenné váló cégek között a nagyvállalatok erősen emelkedő számát valószínűsítik. "A vállalatok nem ringathatják magukat hamis biztonságtudatba. Ha egyszer a dolgok rosszra fordulnak, akkor az nagyot fog szólni" - mondta Milo Bogaerts, az Allianz Trade németországi vezetője.

A müncheni székhelyű biztosító leányvállalata szerint súlyos kockázatot rejt több tényező együttes hatása: a lista az ukrajnai háborútól és a kínai zárlatoktól kezdve a megszakadt ellátási láncokon és az anyaghiányon át a megnövekedett munkaerőköltségekig, elszabadult energia- és nyersanyagárakig terjed.

Kapcsolódó

Az Allianz Trade közgazdászai ezért arra számítanak, hogy a fizetésképtelenné váló németországi vállalatok száma a folyó évben mérsékelten, 4 százalékkal mintegy 14,6 ezerre növekszik, de jövőre 10 százalékkal 16,1 ezerre emelkedik. Az esetek száma azonban 2023 végére még mindig jóval a válság előtti szint alatt marad a várakozásuk szerint – írja az MTI.

A szakértők a fizetésképtelenségi bejelentések közelmúltbeli csökkenését a koronavírus-járvány okozta válság idején nyújtott hatalmas állami támogatásnak tulajdonítják. A pandémia idején Németországban a csődhullám megelőzése érdekében a különböző pénzügyi támogatások mellett enyhítettek a bejelentési szabályokon.

"A fizetésképtelenség alakulása az elmúlt években az állami támogatási intézkedések miatt eltávolodott az általános gazdasági helyzettől, és mesterségesen alacsony szintre csökkent" - mutatott rá Maxime Lemerle, az Allianz Trade fizetésképtelenségi szakértője.

"Minél tovább folytatódik a vállalatok állami támogatása, annál valószínűbb a csak speciális helyzetben fennmaradni képes zombivállalatok kialakulása" - figyelmeztet Patrik-Ludwig Hantzsch, a Creditreform gazdaságkutató vezetője. Az olyan lényegi változások, mint a fordulat a kamatlábak alakulásában és a támogató intézkedések lejárta, nagyon hamar egzisztenciális válságba taszíthatják az ilyen cégeket.

A Deloitte tanácsadó cég szerkezetátalakítási szakértői szintén "a fizetésképtelenség és egyéb, válsághelyzetre jellemző vállalati tranzakciók számának növekedésére" számítanak. A járvány, majd az ukrajnai háború óta "az ellátási láncok megszakadását, valamint az inflációval járó költségterhek rendkívüli növekedését tapasztaljuk, különösen a nyersanyag- és energiaárak területén" - mutatott rá Thomas Sittel, a Deloitte szakembere.

A Creditreform kimutatása szerint a világjárvány második évében tovább csökkent a vállalati fizetésképtelenségek száma Nyugat-Európában. 2021-ben a 14 nyugat-európai uniós országban, valamint Norvégiában, Svájcban és az Egyesült Királyságban összesen 110 ezer cég jelentett csődöt, 5,1 százalékkal kevesebb, mint az előző évben.

Németországban is hasonló a helyzet: "2021-ben Németországban a tizenkettedik egymást követő évben csökkent a csődök száma, a fizetésképtelenséget jelentő vállalatok adóssága és az általuk okozott kár rekordszintre emelkedett" - mondta Bogaerts, az Allianz Trade Germany vezetője. Vagyis kevesebb cég jelentett csődöt, de az "nagyobbat szólt".

Magyarország esetében is komoly fizetésképtelenségi hullámra figyelmeztet az Allianz Trade a Napi.hu-n megjelent elemzésében.