A jogállamiság, a demokrácia és az emberi jogok helyzetével foglalkozó értékelésben Európa ellenállóképességét vizsgálták a populizmussal szemben. A Thorbjorn Jagland főtitkár által kiadott jelentésben kiemelték: komoly veszélyt jelent a demokráciára, ha a populisták "a nép akaratára" hivatkozva korlátozzák a vitát és a politikai pluralizmust, aláássák az alapvető emberi jogokat, meggyengítik a fékeket és az ellensúlyokat, ide értve a szabad sajtót és a civil társadalmat, továbbá megkérdőjelezik a nemzetközi szerződések jelentette kötelezettségeket.

Mint írták, bár a páneurópai szervezet tagállamainak túlnyomó többsége törvényben írja elő a bíróságok függetlenségének biztosítását, számos helyen ez problémába ütközik, az igazságszolgáltatás ugyanis több országban erős politikai befolyás alatt van. A jogbiztonság is aggodalomra ad okot bizonyos országokban, a visszamenőleges hatályú jogalkotás vagy a következetlen ítélkezési gyakorlat miatt.

Kapcsolódó

A dokumentum ezen részében röviden kitértek Baka Andrásnak, a Legfelsőbb Bíróság idő előtt elmozdított egykori elnökének esetére is, akit az Emberi Jogok Európai Bírósága szerint több ponton is jogsérelem ért a magyar hatóságok részéről.

A sajtószabadságról szóló fejezetben hangsúlyozták, hogy az utóbbi években meggyengült az újságírók védelme. A tagállamok felében volt rá példa, hogy "önkényesen alkalmazták a büntetőjogot a szólásszabadság korlátozása érdekében". Az ET-államok többségében sérült a szerkesztői függetlenség, mérséklődött a sajtó sokszínűsége, és ez akadályozza, hogy a média ellenőrző szerepet töltsön be. Bizonyíthatóan teret nyer az öncenzúra, amelyet súlyosbít a médiatársaságokat érő pénzügyi nyomásgyakorlás, emellett rendkívül súlyos kockázatot jelent az álhírek terjedése is.

Ebben a fejezetben egyebek mellett megemlítették a korábban az egyik legfőbb magyar ellenzéki lapnak számító Népszabadság tavalyi bezárását is. (Az oroszoktól való függőségben is elsők vagyunk.)

A dokumentumban aláhúzták, ugyan a legtöbb országban törvény garantálja a gyülekezés szabadságát, nem mindenhol alkalmazzák megfelelően ezen szabályokat, amelyek pedig rendkívül fontosak a jogállamiság szempontjából. Kitértek arra is, hogy több tagállamban is jelentősen akadályozzák a civil szervezetek működését, megnehezítik a létrehozásukat, a tevékenységük gyakorlását és a finanszírozásukat, valamint stigmatizálják, bemocskolják őket. Leginkább azok az NGO-k vannak célkeresztben, amelyek a korrupció, az elszámoltatható kormányzás és az emberi jogok területével foglalkoznak.

Politikai szempontból a tavalyi évet a populista retorika térnyerése határozta meg Európában, amellyel párhuzamosan a nacionalista, idegengyűlölő pártok és mozgalmak is megerősödtek, részben azáltal, hogy rájátszottak a közvélemény elitellenességére és a migrációval kapcsolatos félelmekre. Miközben a választások nagyrészt megfeleltek a demokratikus követelményeknek, néhány országban egyenlőtlen volt a különböző jelöltek hozzáférése a médiához, és nem tartották be a kampányfinanszírozási szabályokat.

Aggodalomra ad okot a szervezet szerint, hogy a bevándorlási válság kezelése során egyes országokban nem tartják tiszteletben az emberi jogi kötelezettségeket, e kérdés kapcsán a menekültek és migránsok kötelező fogva tartását, továbbá a kísérő nélküli gyerekek problémáját említették elsősorban.

A jelentésben súlyos problémaként hivatkoztak a gyűlöletbeszédre is, amellyel kapcsolatban megjegyezték: a muszlimokkal szembeni gyűlöletbeszéd minden korábbinál magasabb szintet ért el az internetes közösségi oldalakon, de a muzulmánok és az iszlám vallás gyalázása a közbeszédnek is a részévé vált több országban.

A kihívásokra válaszul meg kell erősíteni a demokratikus intézményeket, a bírói függetlenséget, a szabad sajtót és a civil társadalmat, illetve fenn kell tartani az Emberi Jogok Európai Egyezményének értékeit - írta a negyvenhét tagállamot tömörítő Európa Tanács.