Vasárnapi brit sajtóértesülés szerint a brit kormány olyan hosszú távú terveken dolgozik, amelyek alapján Nagy-Britannia a svájci típusúhoz hasonló kapcsolatrendszert alakítana ki az Európai Unióval. A legújabb felmérés szerint ugyanakkor rekordmagasságba emelkedett azoknak a briteknek az aránya, akik ma már hibás döntésnek tartják a kilépést az EU-ból.

 

Jeremy Hunt pénzügyminiszter az elmúlt napokban több nyilatkozatában is utalt arra, hogy a Rishi Sunak miniszterelnök vezette jelenlegi kormány szakítana Boris Johnson volt kormányfő irányvonalával és a jelenlegi kereskedelmi korlátok zömének felszámolására törekszik.

A BBC közszolgálati rádiónak nyilatkozva Hunt kijelentette: az akadálytalan kétoldalú kereskedelem "nagyon előnyös lenne" a brit gazdaság növekedése szempontjából, és ő nagyon bízik abban, hogy a következő években sikerül felszámolni a jelenlegi kereskedelmi kötöttségek "óriási többségét".

Hunt egyenes utalást tett ugyanakkor arra, hogy ez nem jelentené Nagy-Britannia visszalépését az unió egységes belső piacára.

A The Sunday Times című konzervatív vasárnapi brit lapnak magas beosztású brit kormányilletékesek azt mondták, hogy a teljesen akadálytalan kétoldalú kereskedelem megteremtéséhez svájci típusú kapcsolatrendszerre kell átállni az EU-val.

Azért a munkaerő nem jöhetne csak úgy

Az egyik idézett illetékes szerint ehhez nagyon jó lehetőséget teremt az, hogy a jelenlegi brit kormány és az EU között nagyobb a bizalom, mint amilyenre a két előző miniszterelnök, Boris Johnson és Liz Truss idején "bármikor is számítani lehetett". A lap kormányforrásai is hangsúlyozták azonban, hogy mindez nem terjedne ki az EU és Nagy-Britannia közötti kötetlen utazási és letelepedési szabadság újbóli bevezetésére. 

Például így a magyar munkavállalók helyzete nem lenne egyszerűbb a briteknél, vagyis a hosszas adminisztrációs procedúra megmaradna, valamint a letelepedéshez továbbra is külön engedély kellene.

Nagy-Britannia 2020. január 31-én távozott az Európai Unióból, miután a brit EU-tagságról 2016 nyarán rendezett népszavazáson a résztvevők szűk, 51,89 százalékos többsége a kilépésre voksolt.

A brexit feltételrendszeréről Brüsszellel kötött megállapodás alapján Nagy-Britannia az EU egységes belső piacáról és vámuniójából is kilépett, így - jóllehet született egy szabadkereskedelmi megállapodás London és az unió között - megszűnt az emberek, a tőke, az áruk és a szolgáltatások kötetlen kétoldalú mozgásának automatikus szabadságjoga is.

Svájcnak kétoldalú szerződések révén hozzáférése van az EU egységes belső piacához, ennek fejében engedélyezi az emberek kétoldalú szabad mozgását és hozzájárul az unió költségvetéséhez.

Pontosan ez az a két elem, amelyről a kormányzó brit Konzervatív Párt alsóházi frakciójának keményvonalas Brexit-tábora hallani sem akar az EU-val fenntartott kapcsolatokban.

David Frost, a Johnson-kormány Brexit-ügyi tárgyalóküldöttségének egykori vezetője a The Sunday Timesnak nyilatkozva úgy fogalmazott: "teljesen elfogadhatatlan" lenne, ha Nagy-Britanniának kereskedelmi előnyök fejében ismét uniós szabályozásokat kellene érvényesítenie. Hozzátette: ő és Boris Johnson "nagyon keményen" harcolt annak idején azért, hogy Londonnak ne kelljen ilyen előírásokhoz tartania magát.

A britek többsége ugyanakkor ma már sajnálja, hogy Nagy-Britannia kilépett az EU-ból. 

A legnagyobb brit közvéleménykutató cég, a YouGov friss felmérésben a válaszadók 56 százaléka nyilatkozott úgy, hogy hibás döntésnek tartja a Brexitet, és mindössze 32 százalék helyeselte hazája távozását az unióból.

A cég hangsúlyozza: a Brexitet hibás döntésnek tartók aránya soha nem volt ilyen magas, a kilépést továbbra is helyeslők aránya pedig soha nem volt ilyen alacsony a 2016-os népszavazás óta.