A Napi Gazdaság keddi számának cikke
A világszerte fokozódó jövedelmi egyenlőtlenség és az erre válaszul kialakuló társadalmi feszültségek jelentik majd az új témát a szerdán kezdődő davosi Világgazdasági Fórumon (WEF) − egyeznek meg a globális gazdasági és politikai elit idei találkozóját előzetesen kommentáló megfigyelők. A társadalmi feszültségek a világszerte erőre kapó tüntetések miatt kerültek be a régóta tárgyalt problémák, például a vízellátás válsága vagy az energia- és élelmiszerárak túlzott volatilitása mellé. Talán a hetven éve éppen ezzel a kérdéssel foglalkozó magyar származású közgazdász, Polányi Károly fő művére hivatkozásul a "Nagy átalakulás" alcímet kapta a hivatalos összejövetel, amelyen a meghívó szerint a legnagyobb kihívás a jelenleginél fenntarthatóbb és inkluzívabb, több társadalmi csoport számára is érezhető növekedési modellek kigondolása lesz.
Persze nehezen lehetne azt állítani, hogy a jövedelemeloszlásban érdekelt felek mindegyike képviselve lesz a világgazdasági fórumon - bár a New Yorkból és Frankfurtból ismert "Occupy" mozgalom tüntetői jelen lesznek egy Davos közelében épített iglufaluban. A hivatalosan meghívott 2600 politikuson, uralkodón, vezérigazgatón, befektetőn, aktivistán és újságírón kívül ugyanis nem keveset kell fizetnie annak, aki hívatlanul részt szeretne venni a konferencián: a regisztráció díja 20 ezer dollárnál kezdődik, de aki enni és lakni is akar valahol a luxus-síparadicsomban, legalább 40 ezer dolláros kiadással kell számolnia. Ám elég sokan vannak, akiknek megéri ez a ráfordítás a részvételért cserébe, hiszen − mutat rá a legtöbb veterán davosi megfigyelő − valóban ritka az olyan alkalom, ahol az összes jelentős multinacionális vállalat vezetője fizikailag is egy helyen tartózkodna a játékszabályok megalkotásáért felelős politikusokkal, szakemberekkel. A legfontosabb dolgok ezért nem is a hivatalos programban, hanem az azon kívüli informális találkozókon történnek, és valójában éppen ezek lehetősége adja az összejövetel igazi jelentőségét.
A legnagyobb aggodalom forrása továbbra is az eurózóna adósságválsága az üzleti körökben, és a WEF közelmúltban készített globális kockázati elemzésében is előkelő helyen áll a túl magas költségvetési deficitekkel és a pénzügyi rendszer gyengeségével kapcsolatos félelem. A kritikusok rámutatnak, hogy a megoldást kár lenne Davostól várni: már tavaly is ezek voltak a legfontosabb témák, ám azóta sokat romlott a helyzet, például az Egyesült Államokat és Franciaországot megfosztották AAA minősítésétől, Olaszország és Spanyolország pedig a csőd közelébe került. A piacok mindenesetre nagy figyelemmel követik majd a találkozóról érkező jelzéséket, és különösen a nyitóbeszédet, amelyet idén az eurózóna-válság főszereplője, Angela Merkel német kancellár tart meg. Több megfigyelő szerint a meggyengült eurózóna-tagok mellett szóba kerülhet az utóbbi hetekben a nemzetközi szervezetek és a média figyelmének fókuszába került Magyarország is − igaz, ennek a hivatalos programban nincs nyoma. Némi izgalmat jelent még, hogy a pletykák szerint Robert Zoellick, a Világbank elnöke a héten Davosban jelenti majd be, hogy nem jelölteti magát második turnusra.