Amerikai tisztviselők szerint a svédek és finnek NATO-csatlakozása „több alkalommal is” szóba került múlt héten a külügyminiszterek találkozóján, melyen Svédország és Finnország is képviseltette magát. „Oroszország nem olyan szomszéd, amilyennek gondoltuk”- mondta Sanna Marin finn miniszterelnök. Helsinki idén júniusban kérelmezheti a csatlakozását a szervezethez, mert „a helyzet nagyon súlyos”. 

A svéd miniszterelnök sokkal óvatosabban fogalmazott, amikor azt mondta, hogy "egyáltalán nem zárja ki" annak a lehetőségét, hogy az ország csatlakozzon a NATO-hoz, de egyelőre a biztonságpolitika felülvizsgálatát hajtják végre. Ráadásul a svéd társadalom még mindig nagyon megosztott a szervezethez való csatlakozással kapcsolatban.

A svéd parlament védelmi bizottságának elnöke, Pal Jonson szerint a svédek „egyharmada a NATO-tagság mellett van”, egyharmaduk bizonytalan és szintén egyharmaduk ellenezné a csatlakozást.

A szervezet az orosz-ukrán háború kitörése óta már majdnem megtízszerezte a katonáinak számát Kelet-Európában, és jelenleg 40 000 főt állomásoztat a Balti-tenger és a Fekete-tenger közötti térségben. Európai diplomaták szerint a NATO védelmi képességeit jelentősen javítaná a svédek és finnek csatlakozása, különösen a hírszerzés területén és a légierőben.

A finn lakosság NATO-tagsággal kapcsolatos álláspontja jelentősen megváltozott az orosz-ukrán háború kitörése óta. Idén márciusban már a megkérdezettek 62 százaléka támogatta az ország csatlakozását a szervezethez, de februárban még 19 százalékkal kevesebben gondolták ezt jó döntésnek.

Az oroszok máris fenyegetésnek veszik Svédország és Finnország NATO-csatlakozási szándékát.

„Amennyiben az egyik oldal – mint amilyennek például a NATO-t tartjuk – különösen az atomfegyvereket figyelembe véve sokkal nagyobb befolyással rendelkezik a másiknál, akkor ezt biztonsági fenyegetésként értékeljük és további intézkedéseket fogunk hozni

- mondta Dmitrij Peszkov, Vlagyimir Putyin szóvivője.