Magdalena Andersson, Svédország miniszterelnöke visszautasította az ellenzék javaslatát, miszerint a semleges országnak meg kellene fontolnia, hogy kéri felvételét a NATO-ba - írja a Reuters. Svédország kétszáz éve, 1814 óta nem keveredett bele háborúba, külpolitikáját az el nem kötelezettségre építette, ám az elmúlt években erősítette a kapcsolatait a NATO-val, miután nőtt a feszültség Oroszország és a balti államok között.

Az Ukrajna elleni orosz invázió nyomán a svéd politikai elitben megerősödtek azok a hangok, amelyek szerint az országnak biztonsága érdekében csatlakoznia kellene a nyugati katonai szövetséghez. Ugyanez történt a szintén semleges Finnországban.

A miniszterelnök szerint azonban ha Svédország elküldené csatlakozási kérését a NATO-nak, akkor a jelenlegi helyzetben tovább gyengítené Európa biztonsági viszonyait és növelné a feszültséget. Úgy véli, hogy országa biztonságának biztosítéka a hosszú távon kiszámítható kül- és biztonságpolitika.

Oroszország világossá tette, hogy ellenzi Svédország és Finnország esetleges NATO-tagságát, aminek egy barátságtalan közleményben hangot is adott. E szerint komoly katonai-politikai következményei lennének, ha kérnék felvételüket a katonai szövetségbe.

Egy közvélemény-kutatás szerint, amelyet a Demoskop intézet végzet az Aftonbladet sajtóorgánum megrendelésére, a svédek 51 százaléka támogatná az ország NATO-tagságát, szemben a januári felmérésben szereplő 42 százalékkal. Az ellenzők aránya 37 százalékról 27 százalékra csökkent. Ez volt az első eset, hogy többségben voltak a NATO-pártiak. Az ellenzék olyan társadalmi vitát akar az ügyről, amilyen Finnországban kezdődött.

Az Ukrajnával kapcsolatos fejleményeket ezen a linken követheti.