Az elmúlt években közel 40 milliárd dollárnyi (mintegy 20 ezer milliárd forintnyi) pénzt mostak tisztára orosz üzletemberek, politikusok, titkosszolgálatok és vélhetően maga a Kreml is különböző európai bankokon keresztül. A világ pénzügyi központján, a londoni Cityn majd' 740 millió dollárt (185 milliárd forintot) folyattak át anélkül, hogy ez a hatóságoknak feltűnt volna. A botrányban olyan pénzintézetek is érintettek, mint a Royal Bank of Scotland, az HSBC, a Lloyds, a Barclays, de még a királynő vagyonát kezelő Coutts is - írja a Guardian.

A brit lap a tisztára mosott pénzek útját kiszivárogtatott számlakivonatok és utalási jegyzékek alapján követte vissza. Így derült ki, hogy a csak Landromatnak nevezett pénzmosási rendszer lényege az volt, hogy lett és moldáv pénzintézeteken keresztül utalták őket brit cégekhez, melyek tulajdonosai offshore-cégek mögé bújtak. Az átfolyatott tételekből aztán ékszereket, bundákat, autókat és ingatlanokat vásároltak. De volt olyan üzletember is, aki gyerekei tandíját fizette ki a legalizált millióiból.

A cégek általában az utalásokhoz valótlan megjegyezéseket írtak. A Guardian példaként egy esetet hoz, amikor "füzetek" megnevezéssel 500 ezer dollárt (125 millió forintot) utaltak át szőrmékért.

A legmagasabb körökig érnek a szálak

A pénzügyi nyomozók jelenleg is azt próbálják kideríteni, hogy pontosan hányan és kik lehettek érintettek a pénzmosásban, de egyelőre azt is nehéz megmondani, egyáltalán hogyan szerezték vagyonukat. Úgy becsülik, hogy körülbelül 500 ember lehet érintett a világ egyik legnagyobb pénzmosási botrányában, a pénzek többsége pedig bűncselekményekből származhez, de köztük lehetnek az orosz belbiztonsági és kémelhárítási feladatokat ellátó Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) vagyonelemei is.

Maga Igor Putyin, Vlagyimir Putyin orosz elnök unokatestvére is érintett lehet az ügyben. Egyrészről ő vezeti azt az RZB Bankot is, amelyet a legtöbb Oroszországból induló pénzmozgás mögött sejtenek. Az utalások alapján legalább 9,7 milliárd dollár (2425 milliárd forint) került át az RZB-ből a moldovai Moldindconbankba.

Komoly probléma lehet, ha kijátszották a szankciókat

A másik legnagyobb pénzmozgás a Trasta lett pénzintézetből indult. Azonban földrajzi okokból és az eddig felderített adatok alapján az valószínűsíthető, hogy itt készpénzben kerültek a rendszerbe a tisztára mosott milliók. Valamint azt gyanítják, hogy a Moldindconbank vezetése segédkezett abban, hogy Oroszországból hamis tartozásokkal és bírói határozatokkal rajtuk keresztül pénzt juttassanak el a lett Trastába.

A bankot tavaly a lett pénzügyi hatóságok bezáratták, épp pénzmosási vádak miatt.

Akkor Maija Treija, a lett pénzügyminisztérium gazdasági bűncselekményekért felelős igazgató-helyettese azt mondta: a pénzmosás ellen soha véget nem érő harc zajlik, de a hatóságok mindig egy lépéssel a bűnözők mögött járnak. Az a mostani, brit botrányból is látszik, mert sem a hatóságok, sem a bankok nem szűrték ki a csalókat.

Még rosszabb az az eshetőség, ha ezekről tudtak és asszisztáltak azokhoz.

Emiatt azt is vizsgálják, hogy a brit bankárok közül ki tudhatott az esetről. Azonban szakértők szerint komoly problémát jelent, hogy a legtöbb pénzintézetnél eleve csak formalitások a pénzmosás elleni intézkedések. "Csak egy lista végigpipálása az egész" - nyilatkozta a lapnak L. Burke Files nemzetközi gazdasági bűnügyekben jártas nyomozó.

Hogyan derült ki?

A botrány azután robbant ki, hogy névtelenséget kérő források az OCCRP-hez (Organized Crime and Corruption Reporting Project) és a Novaya Gazeta orosz ellenzéki laphoz juttattak el dokumentumokat, melyek között megtalálható 70 ezer tranzakció kimutatása is. Az adatokat 32 ország újságírói dolgozzák fel, a rendelkezésre álló információk egy részét már a hatóságokhoz is eljuttatták. Az OCCRP három éve tárja fel a csak Landromatként emlegetett orosz pénzmosási ügyeket, de a mostanihoz mérhető mennyiségű dokumentum még nem került a szervezethez.

Az eset azonban azért is aggasztó, mert nemcsak az Egyesült Királyságba, de az Egyesült Államokba és az Európai Unió több tagállamába is eljutottak a tisztára mosott pénzek, vagy az itt található bankok is érintettek lehetnek. Ez pedig különösen amiatt aggályos, hogy a korábban Ukrajnához tartozó Krím-félsziget 2014-es megszállása óta az EU és az USA pénzügyi szankciókat vetett ki 150 orosz üzletemberre, politikusra és több cégre is. Nem kizárt, hogy a Landromatként emlegetett pénzmosási rendszeren keresztül a tilalmakat kijátszhatták.