Tavaly az EU-ban élő rezidensek 31,3 milliárd eurót küldtek ki az unióból nem EU-tagállamba, szemben a 2014-es 29,9 milliárd euróval szemben. Az EU-ba érkező úgynevezett személyi transzferek valamivel 11 milliárd euró alatt maradt tavaly. A személyi transzferek főleg olyan pénzeket takarnak, amelyeket migránsok küldenek a származási országukba. Mindez az EU egyenlegében 20,4 milliárd eurós negatívumot jelent, ami enyhe növekedést mutat a 2014-es 19,3 milliárd euróhoz képest. Az unión belüli személyi transzferek összege a 2014-es 13,6 milliárd euróról 14,2 milliárd euróra nőtt.
A rendelkezésre álló adatok alapján 2015-ben a személyi transzferek EU-ból történő kiáramlása Franciaországból volt a legmagasabb, 10 milliárd euró, ezt az Egyesült Királyság követte 7,7 milliárd euróval, majd Olaszország 6,4, és Spanyolország következett 6,2 milliárd euróval.
Ezzel szemben a legnagyobb beáramlás Portugáliában és Lengyelországban volt, 3,3 illetve 3,2 milliárd eurót tett ki, de jelentős hazautalást mutattak az Egyesült Királyság (7,7 milliárd euró), Románia és Olaszország (2,2 milliárd euró) adatai is. Ezek alapján alapján a személyi transzferekből a legnagyobb többlete Lengyelországnak volt, ami 3 milliárd eurós szufficitet jelentett. Portugáliának 2,8, Romániának 1,7 milliárd eurónyi többlete származott a személyi transzferekből.
A legnagyobb deficitet Franciaországban mutatta ki az Eurostat 9,5 milliárd euróval, ezt az Egyesült Királyság 5, Olaszország 4,2, és Németország 3,5 milliárd euróval követte.
Tavaly a más uniós tagállamból érkező EU-n belüli átutalások legnagyobb arányát a teljes beáramláshoz képest Luxemburgban regisztrálta az Eurostat, ide 99 százalékos volt a személyi transzferek beáramlása, Szlovákiában 98, Magyarországon 95, Lengyelországban 89 százalék.
Az EU-n kívülről érkező személyi transzferek közel háromnegyede Franciaországba ment, mintegy kétharmada Belgiumba és Olaszországba.
Az EU-n belüli kiáramlás (azaz egy másik uniós tagállamba történő utalás) a teljes kiáramláshoz képest Szlovákiából volt a legnagyobb arányú, 93 százalék, amelyet Luxemburg és Írország követett 92 illetve 79 százalékkal. Az EU-n kívülre utalt pénzek legnagyobb része Szlovéniából (86 százalék), Portugáliából (83 százalék), Görögországból (79 százalék), Franciaországból (74 százalék) és Olaszországból (73 százalék) származott.
Magyarország esetében az összes beáramló személyi transzfer 638 millió euró (200,3 milliárd forint) volt, amelyből az EU-n belülről beérkező 607, az EU-n kívülről érkező utalás 31 millió eurót tett ki. Az országból kiutalt személyi transzferek összesen 124 millió eurót (38,9 milliárdot) tettek ki, ebből az EU-n belülre történő utalás 75, az EU-n kívülre történő utalás 49 millió eurót tett ki.