A lengyel kormány visszavonhatja azt a korábbi, 2016-os szabályozását, amivel jelentősen megnehezítette a szélenergiaparkok létesítését Lengyelország földjén - írja a Notes from Poland három kormányközeli forrásra hivatkozva, akik szerint előrehaladott állapotban van a jogszabály-változás előkészítése. Az akkori változtatás előtt a lengyelek élen jártak a szélkerekek telepítésében Európában, ám ezt követően eltűnt a befektetői tőke az ágazatból.

A hat évvel ezelőtti eredeti "10H szabály" szerint nem lehet szélenergia-farmokat telepíteni olyan környezetben, ahol épületek vannak egy turbinatorony magasságát tízszeresen meghaladó távolságon belül. A szigorú szabályozás miatt Lengyelország területének 99,7 százaléka alkalmatlanná vált az ilyen beruházásokra.

Kapcsolódó

Az elv is, a megoldás is, a magyarázat is hasonló, és időben is nagyon közeli ahhoz, amit a 2016-ban a kormány magyar szabályozásként bevezetett. Nálunk a lakott területektől legalább 12 kilométer távolság meghagyását írták elő - ami a gyakorlatban megtiltotta az új magyarországi szélerőműves platformok építését.

A "szabad, csak nem lehet" elvről tavaly ősszel az Energy Community nemzetközi szervezet magyar energia-infrastruktúra szakértője bizonyította, hogy nincs racionális ok a szélenergia felhasználásának tiltására.

Lengyelországban a hasonló bírálatoknak engedve tavaly már enyhítettek a korábbi tiltó  szabályozáson, így az épületektől 500 méterre ma már telepíthető turbinatorony, valamint a természetvédelem igénye sem jelent automatikusan tilalmat.

Rekordot döntött a szélenergia

Míg 2015-ben 1266 megawatt (MW) szárazföldi szélerőmű-kapacitás létesült Lengyelországban, addig 2017 és 2019 között évente átlag csak 34 MW volt a plusz beépített kapacitás. Ami a mennyiséget illeti: 2022 januárjában rekordot döntött a szél erejével termelt villamos energia mennyisége Lengyelországban, amikor is az ország áramigényének harmadát tudták kiszolgálni a szélerőművek. Az elmúlt év egészében nyolc százalék volt ez az arány.

Janusz Gajowiecki, lengyel szélenergia-szövetség (PWEA) elnöke azt állítja, hogy a szárazföldi szélenergiával 3-3,5-szer olcsóbban lehet áramot termelni, mint a fosszilis energiahordozók elégetésével. Ennek tükrében logikus, hogy a varsói kormány jelenlegi energiastratégiája azzal számol, hogy az alternatív energiaforrások részesedése Lengyelország ellátásában a 2019-es 12 százalékról 2030-ra 23 százalékra nő. Ebben nagy szerepet lehet a napenergia-felhasználás gyors bővülésének, illetve a Balti-tengeren tervezett offshore szélenergiaparkok bekapcsolódásának az áramtermelésbe.

A Napi.hu többször is írt már arról, ahogy a nemrég még a szénre esküdöző lengyel kormány elkezdett futni az események után, miután a lengyel nagyvállalatok egy csoportja, de a spanyol armada is rástartolt az északi-tengeri lehetőségekre,  ráeszméltek, hogy náluk is fúj a szél.