Nagyjából egy évvel azután, hogy bejárta a nemzetközi és a magyar sajtót is az a hír, miszerint a szélenergia termelők annyira nem zöldek – a Bloomberg is megírta és fotókkal illusztrálta –, hogy az Egyesült Államokban egyszerűen elássák az elhasználódott lapátokat. Viszont a legtöbb helyen félreértelmezték a "szenzációs leleplezést", a bemutatott lapáteltemetési megoldás Európában ismeretlen, és Amerikában is egyedinek számít, de aztán mégis úgy tűnhetett a cikk nyomán, hogy a lapátprobléma világméretű környezetszennyezés veszélyével fenyegetne, miközben maga a környezetterhelési probléma a szélturbinalapátoknál valóban létezik.

Akkor is, ha az 30-50 éve füstölő szénerőművekhez képest jelenleg éppen csak felbukkant ez,  Spanyolországban - ahol ez a kérdés az európai kontinensen éppen aktualizálódik - már számszerűsítették is: a következő 8 évben összesen 4500 penge leszerelését és elhelyezését kell megoldani.

Kapcsolódó

2030-ra azonban már a spanyol, a dán, a norvég, a német területeken üzemelő szélturbinák egye nagyobb része is bekerül e körbe, így a kérdés kezelése az egyedi megoldások felől - mint a feldarabolás, a kémiai lebontás vagy akár a köztéri, illetve közcélú újrafelhasználás (például játszótéren, autóparkolókban stb.) - az ipari szintű reciklikálás felé fordul az érdeklődés.

Mégis: mennyire szennyező a szélturbina?

Sara Peach, a Yale Climate Connections vezető szerkesztője utánaszámolt, illetve megvizsgálta, hogy a szélturbina lapátok kérdéskörében valójában milyen problémára is kell megoldást találni. Ha az eredményei elméletiek is, jól jelzik a "ki-kivel van" viszonyokat. Míg a szélenergia termelés szén-dioxid-egyenértéke kilowattóránként számoltan 5-26 gramm, a földgázt égető erőműveké 437-758 gramm/kWh a széntüzelésűeké pedig 675 és 1689 gramm / kWh értékre jött ki. 

A kérdéssel azért is foglalkozni kell, mert a szélenergia termelés nagyságrendekkel nőhet a következő években, évtizedekben, ha az az európai és globális célkitűzések megvalósulnak. Jelenleg cementerősítő anyagaként való újrahasznosítás tűnik a leginkább elérhetőnek vagy gyorsan megoldhatónak, de maga a lapát gyártása és anyaghasználata már egészen más irányba fordult, és a körkörös gazdaság kritériumai szerinti működésre áll át.

Ne szemetelj! 

A téma azzal vált most ismét aktuálissá, hogy a General Electric bejelentette : az évtized végére átáll a hulladékmentes szélturbinalapátok gyártására. A koppenhágai bejelentés az LM Wind Powert érinti először, a GE Renewable Energy leányvállalata kapta a program megvalósításának feladatát. Nem éppen véletlenül, mivel az LM az 1978-as alapítása óta több mint 228 000 szélerőművi lapátot gyártott már - köztük már több mint 100 méter hosszúságúakat is. 

A cég és a beszállítói mostantól fokozatosan nullára csökkentik a gyártási anyagok, a csomagolóanyagok hulladékszintjét az alábbiak szerint:

  •  újrahasznosítja, illetve visszanyeri a pengék gyártásából származó összes felesleges anyagot
  •  lemond a hulladéklerakásról és a hulladékkezelésben az égetési technikák alkalmazásáról
  •  a beszállítóival együttműködve kizárja a gyártás során a pazarlást
  •  hulladékmentes penge-technológiára állítja át a gyártást.

Az anyagismereti és gyártástechnikai innovációk és fejlesztések fontossága mellett is kiemelt jelentőségű, hogy a jelenlegi pazarlás mértékét csökkenteni lehessen. Iparági szinten az anyagpazarlás leginkább azt jelenti, hogy a a turbinalapát-gyártók által a gyártáshoz megvásárolt anyagok 20-25 százaléka végül nem épül be a végtermékbe. Kutatások pedig azt mutatják, hogy az elkövetkező évtizedben várhatóan nagyobb lesz ez a lapátgyártás során keletkező hulladékmennyiség, mint az elhasználódott és szélerőművekről leszerelt lapátok mennyisége.

Az LM Wind Power jelenlegi karbonlábnyomának mintegy harmadát teszi ki a pazarlás (amibe az is beletartozik, hogy a gyártás során keletkező hulladékot kezelni kell), pedig a cég a fenntartható fejlődés elkötelezettjeként, 2018-ban szén-dioxid-semlegessé vált elsőként az iparágban. Olivier Fontan, az LM Wind Power vezérigazgatója szerint új időszámítás kezdődik, mert a hangsúly mostantól a szélenergia versenyképessé tételéről és az iparág fenntarthatóságáról egyszerre szól.

Eltökélt szándékunk, hogy partnereinkkel együttműködve csökkentsük a szélturbinák szénlábnyomát; s hogy együtt példái lehetünk annak, hogy egy iparág miként alakítja át értékláncát úgy, hogy egyszerre támogassa a zöld átmenetet és a körforgásos gazdaságba való átállást

- tette hozzá a cégvezető.

Célzott kutatások

Míg a penge gyártásának hulladékmentesítése a gyáron belül válik fő szemponttá, az LM Wind Power partnereivel az ipari méretű újrahasznosításon is dolgozik. A leszerelt lapátok felhasználásáról szól a DecomBlades projekt, melyben tíz cég és kutatóintézet kötött partnerségi megállapodást (köztük az Orsted, a Siemens Gamesa és a Vestas Wind) az elhasználódott anyagok károsanyag-kibocsátástól mentes újrahasznosításának kidolgozására.

A Zero Waste Blade Research (ZEBRA) projekt pedig a nagy mértékben újrahasznosítható kompozit anyagok felhasználásával a következő generációs pengék kifejlesztésén is dolgozik. A projektben az IRT Jules Verne francia kutatóközpont által összefogott iparvállalati és műszaki központok (mint az Arkema, a KENU, az LM Wind Power és az Owens Corning) a következő 3 és fél évben ezt a területet kutatják és fejlesztik 18,5 millió eurós költségkeretből.