A három vállalat - az 5 millió lakossági ügyfelet árammal és-vagy földgázzal ellátó PGE, a szénbányászatra (!), áram- és hőtermelésre szakosodott, Lengyelország 4. legnagyobb energetikai cége, a Enea, valamint a szénerőművekben szintén "erősen érintett", az energiatermelési rangsorban a 2. helyre sorolt Tauron - stratégiai együttműködést kötött.
A megállapodásuk lényege, hogy a lengyel felségterületek alá eső balti-tengeri, kizárólagos gazdasági övezetben mostantól teljes erejükkel az offshore szélenergia termelést és beruházásokat támogatják. Megfogalmazásuk szerint ezzel az ország energiabiztonságát és egyszersmind a technológiai fejlődését is elősegítik.
Az Offshore Wind Business közlése szerint Jacek Sasin, államháztartásért felelős miniszter azzal kommentálta a megállapodást, hogy az nem csak a lengyel energiaszektor átalakításában jelent nagy lépést az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé, de ösztönzi a fejlődést és növeli a lengyel ipar innovációs potenciálját is.
A PGE - Enea - Tauron megállapodásnak része az is, hogy az állami társaságok együtt fognak működni a kérdésben. "Az állami tulajdonú lengyel vállalkozások közül a PGE vezető szerepet játszik a tengeri szélenergia fejlesztésében Lengyelországban, és a legszélesebb körű ismeretekkel rendelkezik az ilyen projektek megvalósításában. Ennek a megállapodásnak köszönhetően a Tauronnal és az Eneával együtt növelhetjük esélyeinket a tengeri szélerőművek helyszíni engedélyének kérelmezése során, és növelhetjük a beruházási projektek fejlesztésének finanszírozási lehetőségeit a balti-tengeri tengeri szélenergia területén. "- mondta Wojciech Dabrowski, a PGE igazgatótanácsának elnöke.
A megállapodás lényeges pontja, hogy a PGE 2030-ig el akarja érni a 2,5 GW telepített offsohore szélkapacitást, a Enea viszont ennek több mint a dupláját célozza meg - igaz, a 6,5 GW csak 2040-re cél. Energiaátalakítási tervének részeként a Tauron 2030-ra 65 százalék felé akarja tornászni a termelésében a megújuló energia részarányát, és a felére csökkenteni a jelenlegi szén-dioxid-kibocsátását. 2025-re a Tauron már több mint 1 GW beépített szélenergia-kapacitással rendelkezhet majd, illetve 300 MW napelemes potenciállal.
Varsó most azzal számol, hogy 2040-re a Balti-tenger lengyel övezetében 8-11 GW tengeri szélenergia potenciál dolgozik majd.
A térség nagyon izgalmasnak ígérkezik, hiszen a napokban jelentette be a spanyol Iberdola, hogy megkötötte az első szérződését a térség tengeri szélfarmokkal való betelepítésére, ugyanakkor Dánia a közeli vizekre kezdi megtervezni az első mesterséges energiaszigetet, amely a tengeri szélenergiát hidrogénné alakítja majd át. A balti-tengeri projektekben erősen érintett azonban Németország és Svédország is - a hálózatfejlesztési tervek alapján pedig a térség 2030-ra teljesen átalakul majd.