Napi félmillió eurós bírságot fizet Lengyelország, amiért nem hajlandó bezárni a turówi szénbányát, és azt is bevállalja, hogy rohamosan megromlik a viszonya Csehországgal, miközben a szénerőművekről távlatilag lemondtak ugyan, de aligha véletlen, hogy az ebbe az országot belekényszerítő németek “orra alá” jelentették be a leendő atomerőműveiket . Amiből minit, modulárisat akar egy lengyel milliárdos és ha már ő, akkor egyből másik kettő is. Leginkább ez látszik a lengyel energiaiparból, és abból a kapotikusnak talán még nem nevezhető, de mindenképpen útkereső poltikából, ami az eddig alapvetően szénre (és eddig soha, még csak szóban sem az atomenergiára) felépített rendszerről, amit most alapjaitól át kell formálni.

Kár lenne azonban lesajnálni a lengyeleket, mivel az érem másik oldalán egy európai méretben is jelentős új, meghódításra váró piac lehet a lengyeleké a szélenergiában. Nem mintha eddig ne lett volna több mint csak mutatóban szélturbina az országban, de az a lépték, amit az Balti-tenger offshore betelepítése jelenti majd, az valami egészen más. És erre már nem csak a beruházók készülnek nagyon, de a lengyel kormány is.

Legalábbis ez derül ki a Balkan Green Energy News hasábjain a minap megjelent cikkből, mely szerint a varsói kormány a napokban aláírta azt a megállapodását a szélerőműiparral, melynek célja “a nemzeti szélágazat fejlődésének ösztönzése és a hazai vállalkozók részvételének növelése az ország tengeri szélerőműellátási láncában”.

A mintát az egyesült Királyságban két évvel ezelőtt kötött hasonló megállapodásból vették át z üzletet egy két évvel ezelőtt az Egyesült Királyságban aláírt hasonló megállapodás ihlette. Ennek lényege, hogy a megállapodás egy új aukciós rendszer kialakítását és bevezetését irányozza elő: Lengyelország kikötőinek korszerűsítését, a munkaerő kiképzését és biztosítását (benne a korábbi szénmunkások átképzését is), valamint a tengeri szélenergia cégek, illetve a tenger többi felhasználója közötti kapcsolat meghatározását.

A lengyel kormány tervei szerint 2040-re, mire megszűnik az országban a szén energetikai célú felhasználása, 11 GW offshore (tengeri) szélerőművi kapacitása lesz az országnak. Ez onnan nézve, hogy most semennyi sincs, elég nagy vállalásnak tűnik, ráadásul a szén-szél váltás nem is tud majd 1:1-ben megtörténni, mivel előbbiből eleve 31 GW van - ez jelenti az ország villamos energiamixében a 70 százalékot.

60 ezer állás

A WindEurope számításai szerint azonban érdemes ezt másként is mérni: a most megkötött megállapodásból a szén nyugdíjazásásával keletkező munkaerőpiaci helyzet kezelésére is út nyílik, mivel a lengyel tengeri szélenergia iparban foglalkoztatottak számára a most rögzített keretek között maradva 2030-ra 30 ezer közvetlen és közvetett munkahelyet jelenthet, 2040-re pedig ennek a dupláját. 60 ezer "szélerőművész" pedig már Lengyelországban is látható méretű tömeg.

Az egyezményt a lengyel kormány, a befektetők, a szélipar, a helyi önkormányzatok és a lengyel felsőoktatás 200 képviselője írta alá. A megállapodást az éghajlati és környezetvédelmi minisztérium kezdeményezte, még 2020 júliusában; azóta dolgoztak az egyezmény tető alá hozatalán. A kormány most arra is ígéretet tett,hogy 2040-ig összesen 22 és félmilliárd eurót biztosít a szektor számára a szélerőművek megépítésére.

De az a menetrend is elkészült, hogy milyen kapacitásoknak kell a kijelölt időpontig megépülniük. E szerint 2025-ben már be kell kapcsolni a hálózatba az első lengyel offshore szélerőmáveket, melynek teljesítménycsúcsa 2030 végére 5,9 GW-ig kell, hogy eljusson, 2040 végére pedig 11 GW temrelőkapacitást kellene elérni. Azt, hogy ez mennyire nem kis vállalás, jelzi, hogy Németországnak jelenleg mindössze 7,8 GW tengeri szélerőmű-flottája van, és a terveik szerint ezt 2030-ra - most már erőltetett menetben - 20GW-ig fogják majd felhúzni.