A világ húsz legfejlettebb gazdaságú országa (G20) Japánban tartja a következő találkozóját, amellyel kapcsolatban eddig az volt a legizgalmasabb hír, hogy Kína mindenkit figyelmeztetett: Hongkong számára belügy, senki ne szóljon bele. A G20 találkozó előtt megjelent azonban a londoni központtal működő Tengerentúli Fejlesztési Intézet (Overseas Development Institute ODI) új jelentése, amely a klubba tartozó országokról megállapítja: továbbra is szén-támogató üzemmódban működnek annak ellenére, hogy 2009-ben papíron elkötelezték magukat a fosszilis tüzelőanyag-támogatások fokozatos megszüntetésére.

A japán G20-csúcs - aminek központi témájául az éghajlatváltozási kérdéseket nevezték meg előzetesen - meglehetősen nagy gellert kap, mivel az ODI számításai szerint a világ vezető hatalmai évente már 63,9 milliárd dollárral támogatják a szenet hazai és nemzetközi szinten. Pontosabban: a kormányok 27,6 milliárd dollárral támogatják a szenet a hazai és a nemzetközi közfinanszírozásban, 15,4 milliárd dolláros költségvetési támogatásban és 20,9 milliárd dollár állami tulajdonú vállalkozásokban.

Kapcsolódó

Az intézet rámutatott arra is, hogy ez a tendencia az elmúlt években gyorsult fel igazán, a támogatás a 2013-2014-es évben juttatott 17,2 milliárd dollárról 2016-2017-re 47,3 milliárd dollárra nőtt.

Tíz év telt el azóta, hogy a G20 elkötelezte magát a fosszilis tüzelőanyagok támogatásának fokozatos megszüntetése mellett, de meglepő módon egyes kormányok ténylegesen növelik a szénerőműveknek nyújtott mennyiségüket" - mondta Ipek Gencsü, az ODI kutatója. Hozzátette: "a világban mindenhol erősödik a kormányokkal szembeni elvárás, hogy sürgősen lépjenek fel az éghajlati válság kezelésére. A szénre vonatkozó támogatások megszüntetése környezetvédelmi, társadalmi és gazdasági előnyökkel járna mindenki számára, és egyenlő versenyfeltételeket teremtene a tiszta energia számára".

A jelentés szerint a kép még a bemutatottnál is rosszabb lehet, mivel megpróbálnak ugyan mindent megtenni a nyomon követhetőség érdekében, de a G20 országokban nem minden megoldás követhető vagy bizonyítható könnyen. Az ODI szerint sok ország nyújt jelentős támogatást a szénerőművek működéséhez, de a módszereknek olykor "korlátozott az átláthatósága".

Indonézia például több mint 2,3 milliárd dolláros költségvetési támogatást ad a szénerőműveknek, melyet azzal indokolnak, hogy kompenzálni kell a villamosenergia-termelőket a szén árának növekedéséért annak érdekében, hogy továbbra is szabályozott áron adhassák a villamos energiát a hazai fogyasztóiknak.

Az éves csúcstalálkozó aktuális házigazdája, Japán sem kivétel: a jelentés szerint évi 5,2 milliárd dolláros széndotálás a szigetország aktuális "sara". Mindez furcsa kontextusba helyezi Shinzo Abe japán miniszterelnök tavaly ősszel, a G20-ak londoni találkozóján tett kijelentését is, miszerint a szervezet elnökségét 2019-ben átvevő Japán "a környezetvédelem és a gazdasági növekedés erényes ciklusának felgyorsítására összpontosít" majd.

Szénfrász

Jóllehet, Európában a szénerőművekkel kapcsolatosan pro és kontra is mindenki elsősorban Németországra figyel, jó néhány más példa akadt az elmúlt időszakban arra, hogy miért ér véget éppen most a szén kora. Az Egyesült Királyságban, ahol néhány éve még 20 százalék volt az energiatermelésben a szén aránya, májusban két hétig szén nélkül működött. Ilyenre az első szénerőművük beindítása (1882) óta nem volt példa a szigetországban. Az EU-ban 2015 óta pörögnek fel az ez irányú események, a legtöbb tagország el is jutott odáig, hogy bejelentse a 2030 körüli exitet. Spanyolország azonban továbbment: rövid időn belül újraszámolta az energetikai rendszere átalakítási céldátumát, és az év elején arra jutott, hogy 2025-30 között nem csak a szénerőműveket, de a nukleáris reaktorokat is leállítják.
Martin Kaiser, a németországi Greenpeace vezetője nemrég a Napi.hu-nak adott interjúban közölte: a német kormányzat által kitűzött 2038-as céldátumnál már most valószínűbb a sokkal korábbi zárás. Ez egybevág azzal a gazdasági prognózissal, amit a Financial Times úgy közölt, hogy a szénerőművek nem húzzák addig se, mint jósolták. Magyarországon egyetlen erőmű széntüzelésű: a Mátrai Erőműben épp a napokban változott meg a vezetőség összetétele.

A világ vezető gazdasági hatalmainak éves értekezlete pénteken kezdődik.