Az Európai Bizottság friss jelentésében az olvasható, hogy míg a villamos energia termelésben a feketeszénnel és barnaszénnel fűtött erőművek termelése 22 százalékkal csökkent az EU-ban, addig Szerbia 4 százalékkal, Bosznia-Hercegovina pedig 8 százalékkal növelte a termelést. Azonban mindkét ország így is több áramot volt kénytelen importálni a fogyasztási szükségletei kielégítése érdekében, mint egy évvel korábban.

Meglepő, de könnyen magyarázható - írja a Balkán zöldeneriás magazinja, hogy Szerbia többlete ellenére a dél-kelet európai nagykereskedelmi piacon 2020-ban 5 százalékkal, 38-ról 33 százalékra esett a lignit részesedése az energiamixben. A magyarázat erre az, hogy a régió többi tagállamában (Bulgáriában, Horvátországban és Görögországban) visszaesett a lignitfelhasználás. Az irányt Görögország mutatja, ahol a szén helyébe gáz és szél lép be; Bulgária ugyanezt a tendenciát mutatja, így a négy országban a gáz részaránya 16-ról 18 százalékra ugrott. 
Görögországban ráadásula a növekvő szélenergia potenciál alacsonyabbabb fogyasztás mellett következett be, ami a megújuló energiaforrások piaci részesedését 31 százlaékról 34 százalékra emelte.

Kapcsolódó

Az EB-jelentés szerint a koronavírus járvány hatására keletkezett keresleti sokk, illetve a megújuló energiaforrások számára kedvező időjárási viszonyok együttesen jelentősen megváltoztatták a struktúrát. Állandósulni látszik például az a tendencia, hogy Európában emelkedik a negatív áramárakkal járó órák száma. A jelentés szerint 2020-ban Európában már 11 zónában (köztük Szlovéniában, Horvátországban és Görögországban is) fordult elő ez a piaci jelenség, s az összesített óraszám tavaly csaknem megduplázódott. (A legtöbb az írek “felségterületén volt, összesen 382, de Németország 298 órája sem mondható kevésnek. Görögországban decemberben volt az első alkalom - nem sokkal azután, hogy megkezdték a napi áramkereskedést.)

Az EU árammixében a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia aránya tavaly először megverte a fosszilis tüzelőanyagokat - előbbi 39, utóbbi 36 százalékig jutott. A 27 tagállamban 11 GW szélenergia potenciált és 18 GW napelemes termelőkapacitást adtak hozzá a rendszerhez, ami hasonló méretű növekedés, mint egy évvel korábban. Mindeközben az EU villamosenergia-fogyasztása 4 százalékkal alacsonyabb, mint egy évvel korábban, és az előzetes becslések szerint így végül az energiaszektor szén-dioxid-kibocsátása mintegy 14 százalékkal csökkent 2020-ban.