Romlott a hitelekhez és egyéb pénzügyi forrásokhoz való hozzáférés lehetősége az eurozónában, főleg a kis cégek számára az Európai Központi Bank (ECB) nemrég megjelent tanulmánya szerint. A nagy cégek kedvezőbb helyzetben vannak, ám mindkét csoport a fő nehézségek közt említette a vevők felkutatását, a versenytársak tevékenységét, de a munkaerőköltségek emelkedését is. Az euroövezetben úgy tűnik, kevésbé kiemelt probléma a szabályozás, erre kevésbé panaszkodtak a cégek.
Több hitel kellene, de kevesebb jut
A kis-és a nagyvállalatok esetében is enyhén emelkedett a külső finanszírozás iránti igény, enyhén nőtt a kkv-k esetében a banki hitelek, rulírozó hitelkeretek felhasználása (35 százalékra 32-ről, és 42 százalékre 40-ről), csökkent a lízing, bérlet, faktoring aránya, amit inkább a nagy cégek használtak nagyobb mértékben.
A kis cégek szerint nehezebb lett banki hitelhez jutni, sokan az elutasítástól való félelem miatt meg sem próbálták, mások arról számoltak be, nem ítélték meg számukra a teljes összeget. Főleg az építőiparban romlott számottevően a hitelhez jutás valószínűsége, ennél kisebb mértékben, de az iparban is nehezebb lett forráshoz jutni.
A cégek saját gazdasági kilátásaikat és az általános üzleti környezet változását is többnyire negatívan ítélték meg. A magyar felmérésekhez hasonlóan saját helyzetét csak a cégek 17 százalék látta romlónak, míg az általános gazdasági helyzetet 35 százalék. A gazdasági aktivitás lanyhulása a cégek várakozását is befolyásolva, ám a helyzet korántsem olyan rossz, mint 2009-ben volt, amikor a változások súlyosabbak voltak. A bankok hitelnyújtási hajlandóságát azonban már a 2009 körüli szintre becsülték a megkérdezettek, a Lehman-csőd időszakában 25 százalék, most 23 százalék gondolta, hogy a bankok hitelnyújtási hajlandósága csökkent.
A kicsik többet szenvednek
A kisvállalatok tizenhárom százaléka tapasztalta, hogy hiteligényét elutasították, a Lehman-időszakban ez 18 százalék volt, de 2011 első negyedévében csak tíz. A tíznél is kevesebb főt foglalkoztató mikrovállalkozások voltak a legnehezebb helyzetben, esetükben az elutasítások aránya húsz százalék volt, míg korábban csak 15. A kis cégek hatvankét százaléka viszont megkapta a teljes összeget (csak 54 százalék mondhatta el ugyanezt 2009-ben), és tizenhat százaléka csak a kért pénz egy részét, ami mutatja a bankok óvatosságát. A nagyobb cégek esetében kisebbnek ítélték a bankok a kockázatot: esetükben csak a felmért cégek három százalékától tagadták meg a hitelt, az arány megegyezik a korábban mérttel. A teljes összeget azonban ebben a szektorban is kevesebb cég kapta meg, a korábbi 78 százalékról 68 százalékra csökkent a teljes sikerrel zárult kérelmek aránya. Valamivel többen, mint korábban kaptak részösszeget.
A kis cégek többször szembesültek megemelt kamatokkal és egyéb szigorodó pénzügyi feltételekkel is, mint a nagyok. Saját belső pénzügyi forrása elsősorban az építőipari cégeknek nincs elegendő, de a legtöbb kisvállalat a lanyha üzleti környezet miatt romlást vár az elkövetkezendő hónapokban. Érdekes módon míg a fiatal (3 évnél kevesebb ideje működő) cégek várnak növekedést belső pénzügyi forrásaikban, a tíz évnél régebbi vállalatok vezetői inkább pesszimisták. A nagy cégek a kicsikhez hasonlóan úgy gondolják, a banki források még kevésbé lesznek hozzáférhetőek a jövőben.
Német, osztrák vagy finn kisvállalatnak lenni jó
A csökkenő forgalom a "problémás országok" (Spanyolország, Görögország, Portugália) kis cégeire jellemző, míg az osztrák, finn, német, francia kkv-k növekedésről számoltak be, a belga és holland kis cégek egy része is hasonlóakat tapasztalt. Csak a német, finn kkv-k 8 százaléka jelentett növekvő profitot, a többiek csökkenésről számoltak be. A görögök kivételével a munkaerőköltség mindenütt emelkedett. Miközben banki forrásokra, hitelre a legtöbb országban növekedett a kis cégek igénye, a kínálat szinte mindenütt szűkült, kivéve Németországot, Ausztriát, Finnországot és Hollandiát, igaz, a holland és osztrák cégek nem is számoltak be finanszírozási igényük növekedéséről. Hat hónapos előrejelzésük alapján csak a finnek és a németek optimisták: a többiek kivétel nélkül többé-kevésbé romló finanszírozási környezetet jósolnak.