Jean Prince nagyon szerencsésnek érezte magát, amikor 50 évesen állást kapott egy brit technológiai vállalatnál a híres egyetemi központ, Cambridge mellett - kezdi cikkét a Bloomberg. Feladata az volt, hogy megírja a szoftverek mellé adott dokumentációk szövegét.
E munkakör tükrében nem tűnik meglepőnek, hogy bár szerencsésnek tartotta magát viszonylag jó állása miatt, nem volt boldog. Munkahelye egyre inkább személytelenné és keménnyé vált. Mindenkit őrült teljesítménykényszer jellemzett, képesek lettek volna halálra dolgozni magukat. Őt viszont - legalábbis így érezte -, semmire sem becsülték és nem kedvelték.
Lenézett idősek?
Miközben az elégedetlenséget inkább a fiatalokat jellemző tulajdonságként tarthatjuk számon, egy 2000 munkavállaló megkérdezésén alapuló, az Egyesült Királyságban végzett vizsgálat szerint az idősebbek hajlamosabbak elégedetlenebbek lenni a munkájukkal, mint a náluk fiatalabb kollégáik.
A Robert Half hr-cég felmérése szerint tizenhat százaléknyi 35 évesnél idősebb dolgozó mondta azt, hogy boldogtalan a munkahelyén, ami kétszerese annak, ahányan 35 éves koruk alatt éreznek így. Az 55 év felettiek közel harmada úgy érezte, hogy semmibe veszik, több mint 16 százalékuknak nincs barátjuk a munkahelyükön és a jó munkahelyi légkör hiánya elidegeníti őket a munkájuktól, amelyet így végképp unalmasnak éreznek.
Nem jó főnöknek lenni?
Sajátos módon az is gondot okozhat, ha valaki magasabb pozícióba kerül, ugyanis jóval nagyobb stresszt kell elviselnie, illetve az is, ha nem jut előre, mert ez kisebbrendűségi érzést okozhat. Ha valaki vezetővé válik, annak jobb a fizetése, de a költségei is nőnek, mert ennek megfelelő életmódot kell folytatnia. Felborulhat a munka és a magánélet egyensúlya azoknál, akiknek gyerekeket kellene nevelniük, ám ehelyett saját stresszüket kell kezelniük.
Eljön az idő, amikor minden gondot okozhat: az is, hogy valaki sikertelen, és az is, hogy rájön, a család fontosabb, mint a munkája - mondja Cary Cooper emberi erőforrásokkal foglalkozó tudományos kutató. Ekkor aztán sokan felteszik maguknak a kérdést: Miért is csinálom ezt?
Igazságtalan megkülönböztetés?
Az idősebb brit dolgozók ötöde azt gondolja, hogy a munkaadók nem egyformán értékelik a különböző korú alkalmazottaikat - derül ki a City & Guilds Group képzési központ közvélemény-kutatásából. Az 55 évesnél idősebbek harmada úgy véli, hogy félreállítják őket a fiatalabbakhoz képest - mutat rá egy további kutatás, amelyet a Capital Resourcing munkaügyi vállalkozás végzett.
Magyarázhatja a különbségeket az is, hogy a fiatalabbaknak alacsonyabbak az elvárásaik, buzog bennük a remény és még nem égtek ki. Ahogy azonban kissé megnyugszanak körülöttük a dolgok, körülnéznek és felmerül bennük a kérdés, mit is szeretnek abban, amit csinálnak.
Mindezek ellenére egyre több idősebb ember dolgozik: az USA-ban például 2024-ben a munkavállalók negyede lesz 55 évesnél idősebb. A szakértők azt tanácsolják nekik, hogy ha nem akarják utálni a munkájukat, akkor haverkodjanak a kollégáikkal, még úgy is, hogy kevesebbet söröznek velük, mint fiatalkorukban.