Évente hatvanezer menekült halad át Szerbián, de közülük alig néhányan döntenek úgy, hogy ott is maradnak, és még kevesebben járnak sikerrel, ha a menedékjog jóváhagyását vesszük figyelembe - adta hírül a vajdasági Szabad Magyar Szó.
Tavaly 2306 személy jelezte szándékát, hogy menedéket kér Szerbiában, de végül a kérvény átadásáig csak 174-en jutottak. Közülük pedig mindössze 14-en kapták meg azt. A menedékkérők fele, mire megkapná a menedékjogot, elhagyja az országot, a többek kérelmét pedig elutasítják - számolt be a Szerbiai Rádió és Televízió.
Abdulrahman Szíriából érkezett Szerbiába. Kamera elé nem szeretett volna állni, mert - mint mondja - nem tud elég jól szerbül. A menedékjogra kilenc hónapot várt, közben elkezdett dolgozni egy étteremben, takarékoskodott, vett egy laptopot. Most lesz 26 éves, reggel pékségben, délután online dolgozik. A terve az, hogy szerb-angol és szerb-arab illusztrált szótárat írjon.
Kevés azonban az olyan menekült, akinek ilyen szerencséje van, mint ennek a fiatalembernek. A törvény értelmében a kérvényre három hónapon belül válaszolni kell, de sokszor 2-3 évet is várnak, a kérvények többségét pedig visszautasítják. Radoš Đurović, a Menedékkérőket Segítő és Védő Központ munkatársa azt mondja, a visszautasításnál nem elemzik, hogy a menedékkérő valójában honnan érkezett, milyen problémái vannak, hanem valamilyen apróság, adminisztratív dolog miatt utasítják vissza őket.
A menekültek beilleszkedését nehezíti a törvény is, amely azt mondja, hogy amíg tart a folyamat, vagyis a menedékkérést követő kilenc hónapban nem vállalhat munkát az illető. Ez pedig elveszi a kedvüket a várakozástól. Németországban abban a pillanatban, ahogy átadja az érintett a menedékkérelmet, munkakönyvet is kap.
Ami az ukrán menekülteket illeti, alig néhányan kértek menedékjogot, néhány tucat ideiglenes védelmet kért és kapott, amelynek köszönhetően iskolába járhatnak a gyerekeik, egészségügyi ellátásra jogosultak és dolgozhatnak is.