Szerbia vezetése azt fontolgatja, hogy visszaveszi az orosz Gazpromnyefty részesedését az ország legfőbb olajvállalatában, a NIS-ben – írja a Financial Times annak az alapján az interjú alapján, amelyet Aleksandar Vucic, Szerbia államfője (képünkön jobbra) adott a brit üzleti lapnak. Az ország szorult helyzetben, van, mert kiszolgáltatott az Oroszország elleni uniós szankciók közvetett hatásának. A szerb politikus számos további kezdeményezésről is beszámolt, ami orosz energiafüggőségük megszüntetését szolgálná, ezen belül kiemelkedő szerepe lehet a Magyarországgal folytatott energiaipari együttműködésnek.

Tiszta őrület, hogy korábban nem gondoltunk az energetikai infrastruktúra régiós összekapcsolására – mondta a szerb államfő –, nem készültünk arra, hogy háború lesz Európában, ami mindent megváltoztat. Emiatt most nagyon sürgeti az idő. Az elmúlt években Szerbia teljes gázimportját, illetve olajimportjának felét orosz forrásból bonyolította le. Most azonban az a helyet, hogy az uniós olajimport-embargó életbe lépése miatt decembertől nem szállíthatnak orosz forrásból származó olajat Horvátországból Szerbiába.

Emellett, hacsak Brüsszel nem tesz kivételt az orosz tulajdonlással kapcsolatos korlátozásokkal kapcsolatban, akkor a NIS nem üzletelhet európai vállalatokkal. A történet vége az lehet, hogy be kell csuknia a boltot, miután teljes olajutánpótlását Horvátországon keresztül az Adria kőolajvezetéken át kapja.

Segíthet a Mol?

A brit üzleti lap több egymástól független forrásból úgy tudja, hogy számos jelentkező lehet a NIS orosz tulajdonrészének megvásárlására. Köztük a belgrádi kormány és a magyar Mol mérlegei, hogy megvásárolja megvásárolja a Gazpromnyefty ellenőrző pakettjét, ám a tárgyalások elakadtak. A Mol nem kommentálta ezt az értesülést a Financial Timesnak. A NIS finomítóit iraki és más nem orosz forrásból származó olajra állították át, így jelenleg képesek működni. Emellett Belgrád egyelőre felmentést kapott az orosz tulajdonú vállalatok üzleti tevékenységének európai tilalma alól.

Vucic szerint minden lehetőséget mérlegelniük kell, köztük az alternatív olajforrások igénybevételét is, de ha a tulajdonlással kapcsolatos korlátozás érvénybe lép, az komoly gondot fog okozni. Ha a NIS elszigetelődik a piacon, akkor közbe fognak lépni, de egyelőre még nem tartanak itt.

Vuk Vuksanovic belgrádi biztonságpolitikai kutató úgy véli, hogy a kormány csak akkor lépne fel drasztikusan, azaz államosítaná a NIS orosz tulajdonrészét, ha teljesen leállnának az Európába irányuló orosz gázszállítások vagy felkeményednének a uniós szankciók az olajvállalattal szemben.

Gyors fejlesztések

A frissen megalakult szerb kormány azt tervezi, hogy évi kétmilliárd eurót fektet Szerbia energia-infrastruktúrájának fejlesztésébe. Ez magában foglalja a Bulgáriával, Romániával, Észak-Macedóniával és Montenegróval kiépítendő új olaj- és gázkapcsolatokat. Vucic külön tárgyalt Orbán Viktorral, Magyarország miniszterelnökével a magyar-szerb energaipari együttműködés lehetőségéről.

Ennek egyik eleme lehetne, hogy Szerbia 10-15 százalékos részesedést vásárolna a paksi atomerőműben, ahol két új orosz reaktort akarnak telepíteni, amit nem tiltanak a nyugati szankciók. Ezzel 600 megawattnyi áramtermelési kapacitáshoz jutna az ország – bár Vucic elismeri, hogy ez ügyben még nem született meg a végső döntés. Cserében Magyarország hasonló részesedést kaphatna a szerb nemzeti áramszolgáltatóban, amelynek vízerőművei adják Szerbia áramellátásának negyedét.

A bolgár-szerb gázvezeték a következő fűtési szezon előtt működésbe léphet – ezen 1,8 milliárd köbmétert gázt szállíthatnak Szerbiába, ami az ország éves fogyasztásának nagyjából a fele. Belgrád azerbajdzsáni gázvásárlásokról is tárgyal, amit úgy importálhatnának, hogy Észak-Macedónián keresztül rácsatlakoznának az azeri gázt szállító balkáni vezetékekre, illetve a görög LNG-terminálokra.