A kormányfő az uniós tagországok külügyminisztereinek hétfői brüsszeli tanácskozása után kiemelte: ez fontos nap országa számára, de a nehéz munka még csak most következik, sok mindenen kell változtatni ahhoz, hogy Szerbia eleget tegyen az uniós elvárásoknak.
A legnagyobb támogatást Magyarországtól és Németországtól kapta Szerbia. Aleksandar Vucic úgy fogalmazott: hálás a magyar kormánynak és különösen Szijjártó Péter külügyminiszternek, aki hétfőn kizárólag dicsérően szólt Szerbiáról. Szijjártó Péter hétfőn azt mondta, Magyarország minden támogatást megad Szerbia uniós csatlakozási folyamatához, és elfogadhatatlannak tarja, ha bármely tagállam vagy uniós intézmény ezt a folyamot blokkolja.
A szerb miniszterelnök említést tett arról, hogy Horvátország korábban gátolta a fejezetek megnyitását, és Miro Kovac horvát külügyminiszter hétfőn is felsorolta a Szerbiával szembeni elvárásokat. Horvátország továbbra is azt követeli, hogy Belgrád vonja vissza azt a törvényt, amely lehetővé teszi, hogy olyan vádlottakat állítsanak bíróság elé, akik nem Szerbiában követtek el bűncselekményeket. A vitatott törvény szerint Szerbiában olyan feltételezett háborús bűnösöket ítélhetnek el, akik Bosznia-Hercegovinában vagy Horvátországban, az ott élő szerbek rovására követtek el bűncselekményeket. További két követelés a szerbiai horvát kisebbség jogainak bővítésére, valamint a hágai Nemzetközi Törvényszékkel folytatott teljes körű együttműködésre vonatkozik. Miro Kovac kijelentette: a fejezetek megnyílhattak, de addig nem lehet őket lezárni, amíg a követelések nem teljesülnek.
Eddig négy csatlakozási fejezetet nyitottak meg Belgrád és Brüsszel között. Szerbia 2008-ban írta alá a stabilizációs és társulási megállapodást, majd 2012 márciusában elnyerte az EU-tagjelölti jogállást. A csatlakozási tárgyalások hivatalosan 2014 januárjában kezdődtek meg, az első két tárgyalási fejezetet viszont csak sokkal később, 2015 decemberében nyitották meg.