Az alkotmánymódosítás a szerb alaptörvény azon részére vonatkozik, amely a bírók és az ügyészek kinevezéséről szól. A hatályos alkotmány szerint a parlamentnek kell jóváhagynia a bírók és ügyészek kinevezését, és ez nem egyeztethető össze az európai uniós normákkal. Ha ugyanis a parlament nevezi ki a bírókat és az ügyészeket, akkor nem mondható, hogy független az igazságügyi rendszer - olvasható a népszavazást indokló dokumentumban - írja az MTI.
Az embereknek arra kellett igennel vagy nemmel válaszolniuk, hogy támogatják-e a szerbiai alkotmány módosítására vonatkozó parlamenti döntést. Amennyiben az állampolgárok többsége igennel szavazott, az alkotmány a már korábban a parlament által elfogadott módosításokkal egészül ki, ha viszont a nemek kerültek többségbe, meg kell ismételni a népszavazási kezdeményezés teljes folyamatát, viszont a vonatkozó törvény értelmében ugyanarról a kérdésről négy éven belül nem lehet újabb népszavazást kiírni.
A népszavazási kampány nem volt erőteljes, a kormánypártok az igen mellett érveltek, míg az ellenzék szerint nemmel kellett szavazni, mert nem volt megfelelő a tájékoztatás vagy nem elegendőek a tervezett módosítások.
A referendumon ezúttal nem volt érvényességi küszöb, annak megszűnéséről tavaly döntött a szerbiai képviselőház.
Vasárnap 7 és 20 óra között összesen 6 510 323 választópolgár adhatta le szavazatát, a választási bizottságnak pedig 96 órája van arra, hogy kihirdesse a referendum végleges eredményeit - írja az MTI.