Görögország és az országot finanszírozó eurótagállamok, illetve IMF továbbra is igen messze vannak a megállapodástól annak ellenére, hogy néhány részkérdéseben sikerül kisebb előrelépéseket elérni - jelentette a Bloomberg. Alekszisz Ciprasz miniszterelnök igyekszik meggyőzni a donorokat, hogy lazítsák az országba áramló források előtt álló akadályokat. A bonyolult megfogalmazás mögött az áll, hogy egyelőre nem az EU-IMF hitel maradékának felszabadításáról van szó.

Az Európai Központi Bank (ECB) monetáris tanácsa szerdán dönt arról, hogy megszigorítja-e a görög bankoknak nyújtott hitelek fedezetével kapcsolatos elvárásait. Az utolsó csatorna, amelyen át euró áramlik az országba, az ELA, amelyet az ECB kínál a kereskedelmi bankoknak az athéni központi bankon keresztül.

Ha ezt a korábbinál keményebb feltételekkel kaphatnák, akkor kevesebb forráshoz jutnának, következésképp nem lennének képesek fizetni ügyfeleiknek. Ez pénzügyi zűrzavarhoz vezethet és a kormány végül korlátozhatja a tőkemozgásokat, egyebek mellett plafont szabhat a bankszámlákról felvető összegekre.

Célok

Az athéni kormány és európai partnerei továbbra sem értenek egyet a munkaerő-piaci és a nyugdíjreform kérdésében, továbbá eltér egymástól az idei költségvetés alakulásával kapcsolatos előrejelzésük - tudta meg a Bloomberg az ügyhöz közel álló forrásokból. Az informátorok szerint ettől függetlenül volt némi előrehaladás és a görögöknek van elég maradék pénzük ahhoz, hogy kifizessék az IMF-nek járó, e héten esedékes 200 millió eurót.

Athén rövid távú célja, hogy a hét elején olyan egyezségre jusson a hitelezőkkel, amely nyomán az ECB nem szigorítani, hanem ellenkezőleg, enyhíteni fogja az ELA feltételeit szerdán. Hosszabb távon, ebben a hónapban tető alá akarnak hozni egy technikai egyezséget a hitelezőkkel. A tárgyalásokat ismerő, nevük elhallgatását kérő informátorok szerint ez ügyben még igen hosszú út áll a felek előtt.

Legyen valami!

A kiszivárogtatók szerint az ECB csak abban az esetben hajlandó enyhíteni a görög pénzintézetek finanszírozásának feltételeit, ha az EU és IMF hitele ismét elkezdeni áramlani Görögországba. Ez azt jelenti, hogy a görögök rövid távú céljának teljesítéséhez előbb a hosszú távút kellene elérniük.

Ugyanakkor úgy tűnik, hogy a befektetők bíznak a sikerben. Erre utal, hogy a görög értékpapírok Európa legjobban szereplő befektetési eszközei között voltak áprilisban. A nyugalmat igyekezett erősíteni Panosz Skurletisz munkaügyi miniszter, aki a helyi Mega TV-nek adott hét végi interjújában kijelentette: megvan a pénzünk arra a 770 millió euróra, amelyet májusban összesen törleszteniük kell az Valutaalapnak.

Eközben repedések mutatkoznak a kormányon. Egyesek köztük Jánisz Varufakisz pénzügyminiszter is keménykedett a napokban. Leszögezték, hogy elfogadhatatlannak tartják a nyugdíjak csökkentését vagy az áfa emelését. Emellett ragaszkodnak a villanyszámlákon kivetett, mindenkire vonatkozó ingatlanadó idei kiváltásához valamilyen más az ingatlanokat terhelő közteherrel.