"Az Oroszországra való nyomásgyakorlás korszaka, amely akkor kezdődött el, amikor a Szovjetunió széthullásának folyamata, amelynek folyamán a Nyugat úgy gondolta, hogy Oroszország a zsebében van, visszafordíthatatlanul véget ért" - nyilatkozott az orosz diplomácia vezetője.

"Sajnos, a Nyugat képtelen egészében megérteni és elfogadni, hogy Oroszország önálló lépéseinek sem országon belül, sem a nemzetközi színtéren nincs alternatívájuk" - tette hozzá.

Lavrov nem számít radikális változásokra az orosz-amerikai kapcsolatokban, bárki győzzön az elnökválasztáson az Egyesült Államokban, amelynek eredményét Moszkva tiszteletben fogja tartani. Nem kívánt a tengerentúlon zajló kampány kommentálásába bocsátkozni, mert azt szerinte ismét amerikai belügyekbe való orosz beavatkozásként interpretálnák. Megjegyezte, hogy számos globális probléma megoldásához szükség lenne a két ország együttműködésére.

Úgy vélekedett, hogy nem csak az egykori szovjetköztársaságok, de egyetlen más ország sem járt még jól az amerikai "puha erő" alkalmazásától. "Nézzék ezt meg bármelyik más régióban, ahol az amerikaiak rendszert váltottak" - hangoztatta az orosz miniszter, Irakot és Líbiát hozva fel példának. Hangot adott reményének, hogy Szíriában másképp alakulnak majd a dolgok.

Fehéroroszországról nyilatkozva felhívta a vele szomszédos országokat, elsősorban Litvániát, hogy hagyjon fel az ottani folyamatok irányításával és az elnökválasztás eredményét vitató helyi ellenzék felhasználásával. Kifogásolta, hogy a Vilniusba menekült Szvjatlana Cihanouszkaja volt elnökjelölt támadta a Minszk és Moszkva közötti kapcsolatokat, és hűségesküjük megszegésére, "lényegében hazaárulásra" szólította fel a fehérorosz erőszakszervezetek tagjait.

Kifejezte meggyőződését, hogy a fehérorosz helyzet hamarosan normalizálódik. Rámutatott, hogy Vlagyimir Putyin orosz és Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök hétfőn Szocsiban tartott találkozójukon megerősítették: készek az 1999-ben a Szövetségi Állam létrehozásáról szóló szerződést az aktualitásoknak megfelelő módon megreformálni.

Lavrov kétségbe vonta, hogy a jelenlegi kijevi vezetéstől számítani lehetne a délkelet-ukrajnai rendezésről szóló minszki megállapodások végrehajtására. Szavai szerint az ukrán fél ehelyett megkísérli azokat kiforgatni és Oroszországra hárítani a felelősséget a haladás hiányáért, holott a megállapodásokban Oroszországról egyáltalán nem esik szó. Megismételte az orosz álláspontot, amely szerint az ENSZ Biztonsági Tanácsa által is megerősített egyezség értelmében az ukrán hadsereg csak akkor veheti vissza a határ ellenőrzését, ha a szakadár területek különleges státusa már bekerül az ukrán alkotmányba, ha a Donyec-medencében amnesztiát hirdettek ki, és megtartották a választásokat.

Felidézte, hogy 2014 áprilisában - az ukrajnai fordulat után - Genfben John Kerry akkori amerikai külügyminiszter az Európai Unió és Ukrajna képviselőjének jelenlétében nyíltan arról beszélt, hogy általánosan elismert a Krím Oroszországhoz tartozása, azonban a még egy népszavazás megtartását javasolta az "újraegyesítésről" (a félsziget elcsatolásáról). Ezt azonban, mint mondta, a másik három fél azóta "elfelejtette".