Az Európai Parlament új, a korábbinál ambiciózusabb törvényt fogadott el csütörtökön az elektronikai cikkek után keletkező hulladékok újrafeldolgozásának fokozása érdekében. Az új szabályozás előírja, hogy 2016-tól az Európai Unió tagállamainak 45 tonna e-hulladékot kell visszagyűjtenie minden, a megelőző három évben értékesített 100 tonnányi elektronikus termék után. A törvény a BBC beszámolója szerint progresszív jellegű, vagyis 2019-től 65 tonnára emelkedik ez a mennyiség - avagy az országok választhatják azt a lehetőséget is, miszerint a megtermelődő e-hulladék 85 százalékát gyűjtik vissza.
Nő a kereskedők, gyártók felelősége
Az Európai Bizottság szerint az EU jelenleg érvényes visszagyűjtési célkitűzése személyenként évente 4 kilogram e-hulladék, ami félmilliárdos népességgel számolva összességében évente 2 millió tonna begyűjtött hulladékot jelent. Ez azonban csak töredéke annak a mennyiségnek, ami évente az unió területén képződik; uniós tisztviselők szerint a keletkező elektronikus szemétnek csak mintegy egyharmadát kezelik megfelelően.
Az új direktíva, amelyet a 27 tagország kormányai várhatóan hamarosan átvesznek az egyes nemzetállamok szintjén is, 2014-ben léphet hatályba. Az új szabályozás ugyanakkor 2021-ig haladékot ad az új cél elérésére annak a tíz, többnyire egykori szocialista tagállamnak, amely 2004-ben és 2007-ben csatlakozott az EU-hoz, így Magyarországnak is.
A törvény arra kötelezi a nagy, elektronikai cikekket árusító üzleteket, hogy a kisebb leselejtezett - például mobiltelefon készülékeket akkor is vegyék be a vásárlótól, ha az éppen nem vesz semmilyen egyéb elektronikai terméket régi berendezése helyett. A nagyobb berendezések, például mosógépek újrahasznosításáért a gyártók viselik a felelősséget a törvény szerint. Az exportőrökre is kötelezettségeket ró a megújult szabályozás, eszerint a külpiacra szállító társaságoknak megfelelő dokumentációt kell biztosítaniuk a termékek javítására, illetve újrahasznosítására vonatkozóan. A cél az elsősorban a fejlődő országokba irányuló illegális elektronikus hulladék szállítmányok megelőzése, amelyeknek célja a szigorú EU-szabályok elkerülése, és amelyek komoly problémár jelentenek az unió számára is.
Megállapodás a közszolgáltatókkal
A közelmúltban itthon is történtek lépések az általános újrafelhasználási arány javításáért. A szelektív gyűjtés arányának növelése érdekében országos megállapodást köt a kormány, illetve a szaktárca a közszolgáltatókkal a lakossági szelektívhulladék-gyűjtésről. Összesen mintegy 120 közszolgáltató jelezte együttműködési szándékát az OHÜ-vel, e cégek működése több mint 8 millió embert érint Magyarországon. Vámosi Oszkár, az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség (OHÜ) ügyvezetője öt közszolgáltató céggel: az FKF Zrt.-vel (Budapest), a Biokom Kft.-vel (Pécs), az A.K.S.D. Kft.-vel (Debrecen), a Térségi Hulladék-gazdálkodási Kft.-vel (Nyíregyháza) és az AVE Miskolc Kft.-vel (Miskolc) írt alá szerződést a lakossági hulladék szelektív gyűjtésének támogatására. A megállapodásoknak köszönhetően idén csaknem 80 ezer tonna lakossági szelektív hulladék gyűjtése várható, ami 20-25 százalékos növekedést jelenthet a tavalyi és a tavalyelőtti mennyiséghez képest.
Mindemellett pedig bevezetik a tonnánkénti 20 eurós, mintegy 6000 forintos lerakási díjat, hogy a gyűjtést a lakosság körében ösztönözzék - jelentette be Illés Zoltán környezetügyért felelős államtitkár a napokban. Vámosi Oszkár szerint a jövőben szeretnék elérni a 60 százalékot meghaladó szelektívhulladék-gyűjtési arányt a lakosságnál, ám ez csak távoli cél lehet, mert jelenleg ez az arány a csomagolóanyagokat tekintve is csupán mintegy 10 százalék. A szelektív gyűjtést a termékdíjból származó bevételekből finanszírozzák, idén a várhatóan 60 milliárd forint körüli bevételből 15 milliárdot fordítanak erre a célra. Jövőre a termékdíjbevétel a tervek szerint 85 milliárd forintra nő, amiből 30 milliárd forintot szánnak a szelektív gyűjtésre.