Amikor Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök, a kormányzó baloldali Sziriza elnöke úgy döntött, hogy előrehozott választások kiírását kezdeményezi július 7-ére - hátha ezzel sikerül hatalmon tartani népszerűségét vesztett pártját - úgy gondolhatta: van egy titkos fegyvere. Felkérheti a kampány vezetésére kormányának 34 éves munkaügyi és szociális miniszter asszonyát - indítja a politikus hölgyet bemutató cikkét a Financial Times (FT).

Effie Aschtsioglou három éve lépett a görögországi politikai élet reflektorfényébe, amikor Ciprasz felkérte az állami nyugdíjrendszer reformjának befejezésére. A rendszernek meg kellett felelnie az országot hitelező eurótagállamok elvárásainak, amelyek lényege, hogy fenntartható legyen. Ha már átvette a munkaügyi tárcát, nem tétlenkedett: olyan kemény intézkedéseket hozott, mint például, hogy visszaállította a kollektív munkaügyi megállapodások rendszerét, amelyet a görög adósságválság kezelése közben 2010 után megszüntettek.

Kapcsolódó

Jó rendőr, rossz rendőr

A jogi végzettségű Achtsioglou tinédzser kora óta a Sziriza aktivistája volt, de saját elmondása szerint nem számított arra, hogy magas beosztásba kerül. Egy görög európai parlamenti képviselő csapatában dolgozott, vele együtt érkezett haza, és amikor mentorát más beosztásba helyzeték, a kormányfő felajánlotta neki a miniszteri megbízatást. A választási kampányban a Sziriza sajtófőnökeként vesz részt, az FT-nek azt mondta, hogy bár pártja vereséget szenvedett a májusi európai parlamenti választásokon, egy hazai szavazáson más szempontok alapján voksolnak az emberek, így van esélyük a javításra.

A közvélemény-kutatások szerint a Sziriza hátránya 10,5 százalékpontról 8,5 százalékpontra csökkent jobboldali kihívójával, az Új Demokráciával szemben, ám a görög választási rendszerben, amely erősen torzít a győztes javára, az utóbbinak még mindig van esélye az abszolút többség elérésére a parlamentben. Ciprasz és Achtsioglou sajátos szereposztásban kampányol.

A miniszterelnök zászlóerdővel díszített nagygyűléseket tart azokban a baloldali választókerületekben, amelyek szavazói kihagyták az európai parlamenti választást. A túlzásoktól egyáltalán nem visszariadva arról beszél, hogy az embereknek sötétség és a fény között kell választaniuk, ahol hogy, hogy nem a kormánypárt az utóbbi. Achtsioglou eközben kisebb gyűléseken szólal fel, visszafogott stílusban beszél. Szociálisan érzékenynek festi le a Sziriza kormányzását, amellyel szemben az Új Demokrácia visszahozná a neoliberális gazdaságpolitikát, ami a baloldal szerint korábban utat nyitott az ország gazdasági összeomlása előtt.

A bérből élők barátja

Bár időnként Ciprasz utódaként is emlegetik, a miniszter-kampányfőnök asszony még nem döntötte el, hogy végleg elkötelezi-e magát a politikával. Tudományos karriert is fontolgat. Ugyanakkor láthatóan nagy lendülettel vetette bele magát a választási kampányba. A napokban nagy médiavisszhangot keltett például azzal a kijelentésével, miszerint a jobboldali ellenzék a nyugdíjrendszer privatizálását tervezi, ami óriási pénzügyi kockázatot okozna a ma és a holnap nyugdíjasainak.

Amikor átvette tárcája irányítását, ellenfelei azzal gúnyolták, hogy az ország hitelezői, azaz az eurótagállamok és az IMF fejbólintó Jánosa, mivel ezek támogatták a kinevezését. Miután azonban egy évvel ezelőtt lejárt az országnak nyújtott harmadik segélycsomag is, azonnal visszaállította a kollektív béralku intézményét, amelyet szerinte az alkotmányt és az uniós szabályozást félre tolva tiltott be valamelyik korábbi kormány.

Megszerezheti alacsonyabb fizetésű munkavállalók barátságát azzal, hogy irányításával megszigorították a munkahelyi ellenőrzéseket. Több ellenőrt vettek fel és bevonták a vizsgálatok körébe a nagy foglalkoztatókat, így a szállodahálózatokat, a szupermarketláncokat és a bankokat. Kiszúrták például, hogy az egyik legnagyobb banknál nem fizetik ki a túlórákat, visszaszorították részmunkaidős alkalmazottak teljes munkaidős dolgoztatását és elérték, hogy a kis cégek bejelentsék a társadalombiztosításba több ezer alkalmazottjukat.

A közvélemény-kutatások szerint hatalomváltás lehet

Két, pénteken közzétett felmérés adatai is azt mutatják, hogy a gazdasági fellendülést, adócsökkentést és alacsonyabb munkanélküliséget ígérő ellenzéki konzervatív párt 10-15 százalékponttal vezet a baloldali kormányzó párttal szemben - írta pénteken az MTI.