Felborulhatnak a mohi atomerőmű épülőfélben lévő két blokkjával kapcsolatos üzleti számítások, miután Magyarország blokkolja annak nagy feszültségű vezetékkapcsolatnak a kiépítését, amelynek segítségével a Balkánra exportálhatnák az elektromos energiát - írja a Slovak Spectator hírportál.
Enélkül az összeköttetés nélkül nem lesz fizetőképes vevő a harmadik és a negyedik reaktorban előállított áramra. Az európai piac nagyobb részén túlkínálat van, a Balkánon azonban kiváló vásárlókat találhatna Szlovákia, ha el tudná oda juttatni az energiát - írta még november elején a Pravda.
Ráérünk arra még
A Mohit és Magyarországot összekötő vezetékszakasz építése tíz éve húzódik. A Spectator szerint nem világos miért tagadják meg a magyarok a munkát, hiszen az átvitelből nyilvánvalóan a közvetítő is profitálhatna. Daniel Kretinsky dúsgazdag cseh üzletember, akinek EPH nevű energetikai holdingja a mohi erőmű egyik tulajdonosa, ki akarja mozdítani az ügyet a holtpontról.
Két lehetőséget lát: vagy megépül a szlovák-magyar kapcsolat, ami lehetővé teszi a balkáni exportot, vagy Nyugat-Európában keresnek piacot, ahol szerinte hamarosan hiány alakulhat ki áramtermelési kapacitásból.
Megjelent a színen az Európai Bizottság is, amely a kontinens biztonságos áramellátásának érdekében avatkozhat be. Piaci pletykák szerint ha az állami tulajdonban lévő magyar vállalat nem hajlandó lépni, akkor Brüsszel magánvállalkozót kereshet a vezetéképítésre. Eközben szlovák sajtóértesülések szerint magyar-szlovák kormányközi egyeztetés is folyik az ügyben.
Maratoni üzlet
A mohi atomerőmű építése még a nyolcvanas években kezdődött. Négy orosz blokk építését tervezték, amelyek a paksi reaktorokhoz hasonlóan 440 megawatt kapacitásúak. Az első kettőt az ezredforduló környékén átadták, a harmadik és negyedik egység építése, azonban nyúlik, mint a rétestészta.
Az 1992-ben felfüggesztett építkezést 2008-ban kezdték újra, miután az olasz Enel energiaszolgáltató 66 százalékos tulajdont szerzett a létesítményben. A két blokkot 2012-ben és 2013-ban akarták átadni, amit a harmadik blokk esetén előbb 2016 októberére, majd 2018 nyarára meghosszabbítottak. A negyediket jelenleg - 2017 ősze helyett - 2018 nyarára ígérik.
Eközben az első két egység 2028-ra és 2030-ra elöregszik, bár - akárcsak a paksi létesítmény esetén - lehetőség van az üzemidejük meghosszabbítására.
Irdatlan költségek
A két építés alatt álló blokk költségei brutálisan nőnek. Az Enel 2008-ban 2,8 milliárd euróval számolt, majd 2013-ban már 3,8 milliárddal, 2014-ben pedig 4,63 milliárddal - emlékeztetett a szlovákiai Új Szó internetes portálja. A legfrissebb hírek szerint a költségbecslés újabb félmilliárd euróval, 5,1 milliárd euróra ment fel, de a szlovák villamosművek 5,4 milliárddal számol.
Az erőmű 34 százaléka állami kézben van, így nem meglepő, hogy a pozsonyi kormány türelme egyre fogy. Peter Ziga gazdasági miniszter nemrégiben arról beszélt, hogy fel kell tenni a kérdést, ki a felelős a költségtúllépésért és ki fizeti a számlát?
Nyomul az EPH
Menet közben megváltozott a tulajdonosi szerkezet is. Az EPH megvette az Enel 66 százalékos részvénypakettjét, azzal a megkötéssel, hogy 33 százalékot csak akkor vesz át, amikor az olasz cég befejezi a bővítést. Az EPH egyébként a megszerezte a Budapesti Erőmű Zrt. 95 százalékos részvénypakettjét is, és 40 cseh, lengyel, szlovák, magyar vállalkozásával rövid idő alatt régiós energetikai multivá nőtt.