Még a fejlettebb nyugati demokráciákban is van ráhatása egymásra az üzletnek és a politikának. Minél inkább északnyugatra haladunk, annál kevésbé. De délre haladva épp ennek az ellenkezője igaz, ami egy érdekes kulturális tengely. Szlovákia inkább a nyugati kapcsolatrendszerhez hasonlít, vagyis az üzletemberek a választások előtt a támogatásaikkal próbálják előfinanszírozni a pozíciókat, nevezzük ezt politikai befektetésnek. Én ezt bizánci berendezkedésnek hívom. Budapesten ez teljesen másként van: a vezető teljesen centralizálja a hatalmát, ő dönti el, kiből lehet oligarcha, kiből nem - mondta el saját véleményét a Denník N szlovák portálnak adott interjújában Rastislav Kácer távozó budapesti szlovák nagykövet.

A 25 évnyi tapasztalattal rendelkező - de ebből csak 5 évet Magyarországon töltő - diplomata azt mondta, a hazai berendezkedésben Orbántól függenek az oligarchák már, nem fordítva, mint például Szlovákiában. Szerinte ez inkább az oroszországi helyzethez hasonló.

Feszült a helyzet

Kácer saját kérésére távozik a magyar kirendeltségről, az egész diplomáciai pályát elhagyja, mert szerinte elérte már a korlátait és elfáradt. A jövőben az általa alapított Globsec nemzetközi biztonságpolitikai agytröszttel akar majd foglalkozni. A búcsúinterjújában viszont sokkal inkább a magyar politikai helyzetről faggatták, semmint jövőbeli terveiről. Értékelésében erős véleményt fogalmazott meg sok kérdésben.

"Orbánra úgy néznek, mint egy forradalmárra. Nem egy szokványos politikus, de egy olyan, akinek kialakult képe van a jövőről, azt is hiszi magáról, hogy egy próféta, egy fényhordozó" - mondta el a magyar miniszterelnökről, aki esetében szerinte sajnálatos, hogy erősen centralizálja a hatalmat, autokrata ambíciókkal bír.

Nincs meggyőzve arról, hogy a magyar demokrácia ma megfelelne az Európai Unióhoz való csatlakozás jogállami feltételeinek, a koppenhágai kritériumoknak, épp úgy, ahogy szerinte Szlovákia sem felelt meg Vladimir Meciar kormányzásakor.

Nem biztos, hogy a V4-ek a jövő

A térség gazdasági teljesítményét se látja annyira pozitívan Kácer, mint amennyire a magyar kormány. Szerinte a kilencvenes évek utáni időszakban a legjobban a csehek álltak, majd a magyarok, jóval lemaradva pedig a lengyelek, miközben annyi változott, hogy a csehek kilőttek, a lengyelek elképesztő módon bővültek, Szlovákia pedig lehagyta Magyarországot. A magyar gazdaság kapcsán arról beszélt, hogy alig egy százalékkal közelítette meg az uniós átlagot a csatlakozás óta, amit Románia is fel tud mutatni. Úgy véli, hogy az Orbán és már kelet-európai politikusok által is hangoztatott kijelentés, miszerint a V4-ek nőnek a legjobban Európában egy túlzó állítás: az unió GDP-jének nem több mint 6 százalékát teszik csak ki a visegrádi országok gazdaságai.

Arra a kérdésre, hogy Orbán erős orosz kötődése csak egy mítosz-e, azt nyilatkozta, hogy nem, ez egy valós jelenség. Kácer szerint ez annak köszönhető, hogy míg az Európai Unió vagy az Egyesült Államok kritizálja a kormányzást, ha az távolodik a demokratikus értékektől, Moszkva nem tesz ilyet. Egy másik kérdés kapcsán pedig feleleveníti, hogy a magyar kormányfő és Vlagyimir Putyin orosz elnök sok dologban hasonlítanak, viszont szerinte Magyarország - sőt, a magyar miniszterelnök is - közelebb áll Brüsszelhez, mint Moszkvához.

Viszont kiemelte, hogy az Európai Unió jóval több, mint egy gazdasági együttműködés, már nem az Európai Szén- és Acélközösség, hanem egy értékeken alapuló együttműködés. Ezeken az értékeken, Magyarország, Csehország, Szlovákia és Ausztria ezer éve osztozik.

Morálisan nem vagyunk jobbak?

Míg Orbán azt állítja, hogy a V4 országok mentik meg Európát az erkölcsi hanyatlástól, addig a most már lassan volt-nagykövet azt mondja, szerinte nem vagyunk jobbak a nyugatnál, hogy erre alkalmasak legyünk. Nem látja, honnan származhatna ez az erkölcsi felsőbbrendűség.

"Szlovákia számára feltétlenül fontos, hogy az unió egységes legyen. Abszolút kényelmetlen Szlovákiának, ha akadályt épít Nyugat és Közép-Európa közé. Az unió nem épülhet fel úgy, hogy vannak a V4-ek és a többiek" - fogalmazott a diplomata arról, hogy mi Pozsony érdeke.

Ezzel együtt nem akarja kritizálni a magyar modellt, azt sem akarja megmondani, hogy mit kellene tennie Magyarországnak. Az a véleménye, hogy Szlovákia sem tökéletes, hogy kioktatásba kezdhessen. "A magyarok és a szlovákok azt a képet alakították ki magukról, hogy ők a két rossz gyerek az osztályban, akik miatt a tanár már elveszítette a türelmét, már nem is tudja, ki a jó és ki a rossz. Számunkra és a magyarok számára a külső konfliktus nem előnyös, és nagyon örülök annak, hogy az elmúlt öt évben sikerült javítani az egymás közötti kapcsolatunkon is" - magyarázta meg, szerinte miért nem segítene, ha Szlovákia bírálná Magyarországot.

A leköszönő nagykövet a magyar kormány Soros György milliárdos elleni hangulatkeltésre alapozott kommunikációjáról is beszélt. "A nemzetközi politikában szerzett több évnyi tapasztalatom alapján kijelenthetem, ha valaki azt hiszi, hogy egy 90 éves nagypapának - még ha gazdag is - bármilyen ördögi terve van a világ leigázására, az inkább pszichiátriai látlelet, mint sem valami, aminek köze lenne a valósághoz" - összegezte a saját véleményét, de hangsúlyozta, hogy a propagandában működött ez az üzenet.

Állítja, megnézte a Soroshoz köthető alapítványok munkáját, ez alapján pedig úgy tartja, hogy veszteség az, hogy Budapestről Berlinbe költöznek a szervezetek. Szerinte sok jótékony célt támogattak, valamint a sajtószabadságot védték, amelyek fontos tevékenységek.

A képen Rastislav Kácer, a Szlovák Atlanti Bizottság elnöke a Magyar Atlanti Tanács 25. évfordulója alkalmából rendezett tavaly márciusi jubileumi ünnepségen látható. (MTI Fotó/Koszticsák Szilárd).