Szlovákia reménysugárt adott Kelet-Közép-Európának azzal, hogy Zuzana Caputová személyében egy határozottan liberális politikust választott elnökének - vélik a Financial Times (FT) szerkesztői. A világ legbefolyásosabb üzleti napilapjánál ugyanis úgy látják, hogy a régióban sajnálatos módon az autoritárius politikai hatalomgyakorlás és az uram-bátyám kapitalizmus vált megszokottá. Caputová ugyan alacsony választási részvétel mellett, de meggyőző fölénnyel, 58 százalékos szavazati aránnyal győzött.

Ellenfele, a szintén Európa-párti Maros Sefcovic, Szlovákia európai uniós biztosa azért vesztett, mert a kormánypárt, a baloldali Smer támogatja, amely az elmúlt 13 évből 11-ben hatalmon volt és az imázsát erősen beszennyezte az ennek nyomán kiépült kliensrendszer, illetve a korrupció.

Kapcsolódó

Caputová felfogása és múltja alapján szöges ellentéte a Budapesten vagy Varsóban hatalmon lévő erős embereknek, a prágai kormányt vezető milliárdosnak vagy a Bukarestben regnáló korrupt politikusoknak - vélik az FT cikkírói. Európa-párti, kiáll az egyenlőség, a civil jogok, a melegek házassága és nők jogai mellett. Jogászként ideje jó részét az üzletemberek és a politikusok összefonódása elleni harc kötötte le.

A liberalizmus reneszánsza?

Az FT szerkesztői kísértést éreznek, hogy úgy értékeljék mindezt: eljött az ideje a liberalizmus reneszánszának a régióban, és ennek van némi alapja. Robert Biedron, Lengyelország első homoszexualitását nyíltan vállaló politikusa felépített egy EU-párti pártot, hogy szembe szálljon az országot kormányzó radikális jobboldali Jog és Igazságossággal. Magyarországon a Momentum keresi a lehetőségét az ellenzéki pártok közti ellentétek feloldásának, hogy egységesen lépjenek fel Orbán Viktor miniszterelnök euroszkeptikus jobboldalával szemben. Az EU-n kívül, Ukrajnában, Vladimir Zelenskyi komédiás színész a korrupt múlt eltörlését ígérő választási programmal nyerte meg az elnökválasztás első fordulóját.

Ezek a jelenségek azonban inkább csak pöttyök a közélet látképén. Lengyelországban és Magyarországon a városi, művelt eliten kívül semmi jele a liberalizmus újjászületésének. Zelenskyinek nincs olyan civil aktivista múltja, mint Caputovának, nincs olyan ukrán aki meg tudná mondani, milyen érdekek szolgálatába állítaná a hatalmát, ha megnyerné az elnökválasztás második fordulóját is.

Nem igazán

A megválasztott cseh elnök a polgári felháborodás hullámán került hatalomra, amely azután tört ki, hogy tavaly bérgyilkosok megölték Jan Kuciak oknyomozó újságírót és barátnőjét, aki a politikai és a gazdasági elit összefonódásait kutatta. Az ezt követő tüntetéshullámba belebukott Robert Fico miniszterelnök, bár pártelnöki pozícióját a Smerben megtartotta.

És az FT cikkíróinak nem kerülte el a figyelmét a szlovák politika sötét oldala sem. A muszlimellenes és szélső jobboldali pártok az elnökválasztás első fordulójában megszerezték a voksok negyedét. Ha ezt nézzük, akkor azt láthatjuk, hogy Szlovákia nem nagyon különbözik szomszédaitól vagy a nyugat-európai demokráciáktól, ahol a szélsőséges politika nyomul előre. Ugyanakkor az FT szerkesztői szerint Caputová korlátozott hatalma ellenére bizonyíthatja, hogy a liberalizmus és a jog uralmának tisztelete többet hozhat az embereknek, mint a demagógia és az uram-bátyám politika.