Európa ötödik legalacsonyabb fizetésével rendelkeznek a magyar dolgozók vásárlóerő-egységben számolva, csak a bolgár, román, lett és litván átlagbérek múlják alul a hazai szintet.
Az Eurostat a közelmúltban tette közé frissített nettó-átlagbér statisztikáját vásárlóerő-egységben számolva. A KSH definíciója szerint vásárlóerő-egység (PPS) egy mesterségesen képzett, közös átszámítási alapként alkalmazott pénznem, melyet az Európai Unióban területi összehasonlítások elvégzése céljából használnak a nemzetgazdasági aggregátumok mennyiségének olyan jellegű kifejezésére, mely kiküszöböli az egyes tagállamok közötti árszínvonal-különbségeket.
Egy gyerektelen, az átlagbért kereső magyar dolgozó nettó 11 188 eurót vitt tavaly haza PPS-ben számolva. A sereghajtó Bulgáriában 8226, Romániában pedig 8490 euró volt ezt az összeg. A legjobban a svájciak keresnek, ott 39 958 eurót visznek haza, őket a luxemburgiak (31 848) és a norvégok (31 189) követik. Németországban 27 360 euró a PPS-ben számolt bér, míg az osztrákoknál 26 075.
A régióban Szlovénia áll a legjobban 14 445 euróval, majd a lengyelek (13 634), a csehek (13 634), a horvátok (12 812) és a szlovákok (11 623) következnek.
Ennyivel élnek jobban a Nyugat-Európában
A PPS-ben számolt bér főleg az eurózónán kívüli országokban módosul jelentősen az euróban számolt fizetésekhez képet. A kevésbé fejlett országok esetében ráadásul a nyugat-európainál alacsonyabb árszínvonalak miatt a különbségek jelentősek lehetnek.
Magyarországon például az euróban számolt nettó átlagbér 6385 volt 2014-ben, amely 57 százaléka az PPS-ben számolt összegnek.
A számításnak azért is van jelentősége, mert csak a euróban számolt átlagbért nézve a német 27 782 euró 4,4-szerese a magyarnak, míg PPS-ben a különbség már "csak" 2,4-szeres. Ez alapján változatlan árak mellett a jelenleg nettó 160 ezres magyar átlagbérnek több mint 380 ezer forintra kellene emelkednie, hogy a németekével azonos legyen az életszínvonal.