A koronavírus - akkor még - brit-mutáns néven emlegetett variációja hamar dominánssá vált Európában, márciusra pedig Magyarországon is ez felelt az esetek többségéért. A fertőzésszámok újra emelkedésnek indultak már február második felében, így március elejére a magyar kormány rákényszerült arra, hogy tovább szigorítson.

A március 4-i kormányinfón Gulyás Gergely kancelláriaminiszter az üzletek és a szolgáltatások március 8-tól 22-ig tartó zárását, továbbá az óvodák és az általános iskolák április 7-ig tartó bezárását jelentette be. Aztán már másnap a virágüzleteket kimentették a március 8-i zárás alól a nőnapra való tekintettel, így végül egy nap haladékot kaptak, hogy ne veszítsék el az egyik legjövedelmezőbb munkanapjukat.

Kapcsolódó

A Fidesz otthagyta az Európai Néppártot

Már 2020-ban felfüggesztette az Európai Néppárt a Fidesz tagságát a jobbközép európai pártszervezetben, de a vita nem csillapodott később sem. Március legelején végül a folyamatos konfliktussorozatot az Orbán Viktor elnökölte párt úgy oldotta meg, hogy kilépett a pártcsaládból. Ezzel elveszett az Európai Parlamentben több előjoga, frakció nélkül kevesebb felszólalási lehetőségük maradt.

Valójában eddigre a szakítás már csak formalitás volt. A viszony annyira megromlott, hogy világos volt, nem lesz békülés.

Folytatódott az EU-s pénzosztási vita

Az utolsó pillanatban, március 11-én nyújtotta be az Európai Bírósághoz a magyar és a lengyel kormány azt a keresetet, amelyben megtámadják a jogállamisági mechanizmus néven ismert, hivatalos nevén “az uniós költségvetés védelmét szolgáló általános feltételrendszerről” szóló jogszabályt. A szabályozásról még 2020 decemberében állapodtak meg, lényege, hogy az EU-s pénzcsapokat elzárhatják, ha egy tagállam vét az európai normák ellen.

A jogállamisági mechanizmus kapcsán Magyarország és Lengyelország hosszú időn keresztül blokkolta az uniós költségvetést és a helyreállítása alapot, csak az utolsó pillanatokban sikerült megegyezni arról, hogy ez a két ország eláll a vétótól. Angela Merkel kancellárral, az EU akkori soros elnökével végül egy különalkut kötöttek: ennek lényege épp az volt, hogy addig nem indítják el a mechanizmust, amíg a bíróság nem dönt a kérdésben. Emiatt az Európai Parlament rá is támadt a Bizottságra, hogy az nem alkalmazza a jogszabályt pedig január 1. óta hatályos volt. Pert is indítottak később a brüsszeli vezetés ellen.

Eltorlaszolták a Szuezi-csatornát

Március 23-án megrekedt a Szuezi-csatornában a világ egyik legnagyobb teherhajója, az Ever Given. Ezt követően napokig dolgoztak rajta vontatóhajókkal, hogy kiszabaduljon a teherszállító, miközben a hajó körül nagy mennyiségű homokot kellett eltávolítani.

Napi több millió dollár mínuszt hozott a megrekedt áru értéke. Még az űrből is látszott a zátonyra futott óriás hajó. Végezetül egy hét után kiszabadult a hajó a csatorna fogságából, de csak tetézte az amúgy is kapacitáshiánytól szenvedő szállítmányozási ágazat gondjait. 

Megbukott két kormány is

A szlovák kormánykoalíción belül február óta feszült volt a helyzet az egyes pártoknak a járványkezelésről alkotott - részben különböző - elképzelései, illetve Richard Sulík gazdasági miniszter és Igor Matovič személyes konfliktusai miatt is. A helyzet azután mérgesedett el még inkább, hogy a kormányfő a liberálisok ellenében úgy döntött, hogy Szlovákia vásárol az orosz Szputnyik V. vakcinából.

A válsághoz az is kellett, hogy a kezdeti példás járványkezelés után a kormány elvesztette a helyzet feletti uralmát, több országos tesztelés után is súlyos a helyzet, (bár a magyart alulmúlta). Nagy vita különösen abból támadt, hogy a szlovák egészségügyi hatások nem javasolták a Szputnyik V. megvásárlását, amíg nem folytatnak le vizsgálatot a hatékonyságról és a gyártásról.

Végül egy helycserés megoldás született: Matovic pénzügyminiszterként folytatta a kormányban, de a miniszterelnökséget a gazdasági vezetői posztot addig betöltő Eduard Hegerrel cserélt helyet.

Örményországban Nikol Pasinján miniszterelnök március 28-án bejelentette, hogy lemond áprilisban tisztségéről, szabaddá téve ezzel az utat az előrehozott választások előtt. Az országot válságba sodorta, hogy hadserege vereséget szenvedett az Azerbajdzsán által a Hegyi-Karabah visszaszerzéséért indított őszi háborúban, és Nikol Pasinjánnak nem maradt más lehetősége, mint aláírni a Moszkva által javasolt novemberi háromoldalú békemegállapodást, ami ellenzéke szerint teljes kapitulációval ért fel.

Fontosabb gazdasági adatok:

  • Idén márciusban 365,62 forint volt az euró középárfolyama, de leggyengébb pillanatában az addigi történelmi mélyponthoz közel, 368,25 is volt a kurzus.
  • 44326,18 ponttal zárta a hónapot a Budapesti Értéktőzsde BUX-indexe.
  • A Dow Jones ipari átlag (DJI) 33 066,96 ponton zárt.
  • Az S&P 3958,55 ponton fejezte be a hónapon.
  • A technológiai súlyú Nasdaq pedig 13045,39 ponton végzett.
  • Megújult a Napi.hu gazdasági hírportál.

Tájékoztatás

 A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja részeként valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.