Szlovéniát kevesen keresik fel Magyarországról pusztán a gasztronómia miatt, pedig érdemes. Az országnak immár négy Michelin csillagos étterme is van, de a neves francia étteremkalauzban nem szereplő vendéglátóhelyek között is akad több pazar hely. Ezek egyik sajátossága, hogy amennyire tehetik, helyi alapanyagokat használnak fel, amivel nem csak az ottani gazdaságot segítik, de a környezetvédelem és a fenntarthatóság mellett is kiállnak. 

Kranjban, Szlovénia egyik legszebb kisvárosában található a Bazen Bar and BBQ, ahol igazán kiváló hamburgeket találnak a turisták. Bár az étlapon az amerikai konyha kedvelt fogásai szerepelnek, maga az étterem a helyi termelőktől szerzi be az alapanyagokat a marhahúst is beleértve. A rezsiválság őket is elérte, az energiaárak miatt az idén egyszer már emelniük kellett az áron, de így is olcsón, jellemzően 6-8 euróért kapnak a vendégek finom és bőséges fogásokat a burgerezőben. 

Szlovénia egyik legszebb pontján, Kranjska Gorában, a Júliai Alpok lábánál található Jasna Chalet Resort leginkább pazar fekvése miatt lehet a turisták kedvence. A hely különlegessége, hogy teljesen passzív, vagyis a karbonkibocsátása nulla. A fűtést még télen is úgy oldják meg, hogy nem használnak hagyományos energiahordozókat. Télen kis iglukban vacsorázhatnak a szálló vendégei a varázslatos Jasna tó partján, ahol szintén a helyi termelőktől szerzett portékából készülnek a fogások, vagy éppen az erdőben szedett gombákból főzik a levest. 

A Bledi-tó mellett meg lehet kóstolni a helyi gyapjaskörte-pálinkát (tepka). Ezt a gyümölcsöt ebben a térségben már Osztrák-Magyar Monarchia ideje óta termesztik, a legidősebb fák akár 200 évesek is lehetnek. Bledben és környékén jellemző a gyümölcstermesztés, és nagyon sok pálinka készül.  

Az egyik kis főzde, a Tr'glav családi vállalkozás. A gazdaságban a pálinkafőzés hagyományát nemzedékről generációra adják át, a gazdaság ura továbbfejlesztette ezt a hagyományt és ma a családdal együtt több mint 30 különféle gyümölcs- és gyógynövény likőrt és szeszes italt készít.

Szlovénia éléskamrája

A Vipava-völgy a Friuli alföld és Közép-Szlovénia között fekszik és egyúttal fontos közlekedési folyosót képez Észak-Olaszország és Közép-Európa között. Az éghajlat ebben a térségben különleges, mediterrán, télen szinte soha nincs fagy, csak a szél fúj, emiatt tökéletes mind a gyümölcstermesztésre, mind a kiváló sonkák és borok készítéséhez. 

Mivel a helyi termelők többsége nem tud olyan mennyiségű árut előállítani, amellyel megjelenhetne a szupermarketek vagy más kereskedelmi láncok polcain, létrehozták az úgynevezett Nyitott Falvak kezdeményezést. Ennek keretében a finom, kézműves termékeket megpróbálják eljuttatni a fogyasztókhoz, a borok, lekvárok, sonkák, sajtok, pálinkák és más termékek be tudnak kerülni egyes éttermek, szállodák kínálatába, vagy kóstolókon, helyi kisebb boltokon keresztül eljuthatnak a fogyasztókhoz. 

Érdekes lehet például megkóstolni Borut Leban amforákban érlelet narancsborát, ami valójában fehérbor, amit hosszabb időn át héjon érlelnek. Borut Leban sikeres üzletembernek számít Szlovéniában, vagyonát online szerencsejátékok terjesztésével szerezte. Később viszont hobbiként belevágott a borászkodásba. 

„Az én szőlészettel és borászattal kapcsolatos gondolkodásmódomat, szemléletemet szeretném bemutatni a hozzánk látogató vendégnek. Olyan borokat szeretnék látni, amelyek teljesen természetes úton készülnek, jobbak, egészségesebbek, mint a nagy borászatok termékei” – mondja a narancsborokról. Bár Szlovéniában még nem túl ismertek a narancsborok, külföldön sokan vannak, akik értékelik a borász portékáit. 

A Nyitott Falvak kezdeményezés hisz az organikus, természetes élelmiszerekben, és a természetközeli életben. Azoknak érdemes felkeresniük ezeket a helyeket, akik szintén nyitottak ezekre. Az utazók fából készült csodaházakban is megszállhatnak, amelyek bár kicsit, minden kényelemmel fel vannak szerelve, még jakuzzival is rendelkeznek.