Az SDS elnöke ezzel hivatalosan is visszaadta a kormányalakítási megbízást, amelyet Pahor a múlt héten ajánlott fel neki, amennyiben egy hét alatt sikerült volna megszereznie a szükséges parlamenti többséget. Jansa ugyanakkor reméli, hogy az elkövetkező hetekben változhat a helyzet. "Ez a lehetőség mindig fennáll, mert a pártok többsége nem akar még egy előrehozott választást, akkor sem, ha kérdéses, hogy egy ilyen kormány mennyire lenne stabil vagy hatékony" - olvasható a levélben.

Július 23-án jár le az a határidő, amikor az államfőnek javaslatot kell tennie a parlamentnek a miniszterelnök-jelölt személyére.

Az elnöki hivatal közleményt adott ki, amelyben megerősítette, hogy potenciális jelöltek közül senki sem rendelkezik parlamenti többséggel, és újabb konzultációkra lesz szükség a parlamentbe bejutott pártokkal. Pahor az első körben így nem javasol miniszterelnök-jelöltet a parlamentnek, a második körben - amelyre 14 nap áll rendelkezésre - az elnök mellett már a frakciók is javaslatot tehetnek. Ha ez sem jár sikerrel, a harmadik körben a képviselők, azaz pártjaik is jelölhetnek, de ekkor már nem kell a megválasztáshoz abszolút többség - vagyis 46 szavazat -, elég a jelenlevők többségének támogatása.

A parlamenti választásokon az SDS 25 mandátumot szerzett a 90 fős parlamentben. Marjan Sarec nemrég alapított balközép pártja, a Marjan Sarec Listája (LMS) 13 mandátummal a második, a Szociáldemokrata Párt (SD) és Miro Cerar ügyvivő kormányfő pártja, a Modern Közép Pártja (SMC) 10-10 mandátummal a harmadik helyen végzett. Az említett pártok mellett még átlépi a 4 százalékos parlamenti küszöböt a Baloldal (Levica) 9 mandátummal, az Új Szlovénia (NSi) 7 mandátummal, Alenka Bratusek volt miniszterelnök pártja (Stranka AB) és a nyugdíjaspárt (DeSUS) 5-5 mandátummal, valamint a Szlovén Nemzeti Párt (SNS) 4 mandátummal.

A nemzeti kisebbségeknek két garantált helyük van a parlamentben. Horváth Ferenc magyar és Felice Zizan olasz képviselő már korábban elmondták az államfőnek, hogy nem kívánnak a "mérleg nyelve" lenni, és azt a miniszterelnök-jelöltet támogatják majd, aki többséget tud szerezni a parlamentben.

Jansa mellett Sarec is sikertelenül próbált összehozni egy - baloldali-liberális - koalíciót, amelyben legalább öt pártnak kellett volna részt vennie.

Miután a jobbközép koalíció létrehozásáról szóló tárgyalások is kudarcba fulladtak, Jansa pártjából többen is úgy nyilatkoztak: az egyetlen kiút ebből a politikai bizonytalanságból, ha a jelentősebb konzervatív és liberális pártok alakítanak kormányt Jansa és Sarec vezetésével, kivéve a leköszönő kormánykoalíciót (SD, SMC és DeSUS).

Sajtóhírek szerint már Sarec sem húzódozik ettől megoldástól. Korábban kategorikusan leszögezte, hogy nem lép koalícióra Jansával.

A fotó forrása: Jure Makovec/AFP.