Helyi sajtótudósítások szerint a megmozdulás résztvevői hangoztatták, hogy meg kell emelni a fizetéseket, nem csak a minimálbért, továbbá kilátásba helyezték: készek szigorúbban is fellépni, akár sztrájkba is lépni, ha a munkáltatók az új minimálbérről szóló törvény miatt valóban felbontják a kollektív szerződéseket.
A szlovén parlament a múlt héten első olvasatban támogatta a minimálbérről szóló új törvényt, amely szerint jövő évtől a teljes munkaidőre szóló minimálbér a jelenlegi nettó 638 euróról (205 ezer forint) húsz százalékkal, 2020-ban pedig további öt százalékkal emelkedne. A jogszabály egyes paragrafusait azonban nem támogatják a munkaadók és néhány párt sem.
A szlovén munkáltatók egyesülete azt kifogásolja, hogy a minimálbér növekedésével csökken a különbség a legalacsonyabb és az átlagbér között Szlovéniában. Az átlagbér jelenleg 1080 euró (349 ezer forint), a privát szférában pedig ennél alacsonyabb.
A év eleje óta több sztrájkhullám is volt az országban, amelyben a közszférában dolgozók a bérek erőteljes növelését követelték. A sztrájkok mindaddig tartottak, amíg le nem mondott Miro Cerar kormányfő.
Sajtóhírek szerint távozásának egyik oka éppen a munkabeszüntetések és a szakszervezetek nyomásgyakorlása volt. Miután szeptemberben megalakult az új kormány, a tárgyalások a szakszervezetekkel folytatódtak. A rendőrök ugyanakkor október óta úgynevezett puha sztrájkot folytatnak.
A közszférában dolgozók szakszervezetei szerint ötödik éve nő a hazai össztermék (GDP), ennek ellenére még mindig érvényben vannak a 2012-ben a gazdasági válság miatt hozott, a közalkalmazottakat sújtó bérkorlátozások
A közszférában az elmúlt években átlagban 7 százalékos volt a béremelés, és a 2012-ben hozott megszorítások egy részét is eltörölte a kormány.
A szlovén gazdaság többéves recesszió után 2013-ban mutatott először fellendülést és azóta is növekszik. Az idei harmadik negyedévben 4,8 százalékkal nőtt a gazdaság, ugyanakkor az előrejelzések lassulást mutatnak az utolsó negyedévre és 2019-re is.