A hedge fundok menedzserei és a devizakereskedők a munkahelyükön fogják tölteni június 23. éjszakáját. Ezen a napon lesz Nagy-Britanniában a függetlenségi népszavazás, és cégeik másnapi profitja azon múlik, hogy az eredmény függvényében milyen döntéseket hoznak. Élőben fogják nézni a tévéken megjelenő exit pollokat - írja a MarketWatch.

A font árfolyama az eredménytől függően fog változni, nagy hasznot vagy buktát hozva azoknak, akik jól, illetve rosszul tippelik meg a referendum kimenetelét. És nem csak a nagy-britanniai fejlemények hozhatnak jókora felfordulást június végére  Európában.

Egymásra halmozódva

Azon a hétvégén tartják a rendkívüli spanyolországi parlamenti választást, Franciaországban élére állhat a munkaügyi reform miatt kirobbant sztrájkhullám és ott van még Görögország, amely a hírek szerint nem tud mindent teljesíteni azokból a vállalásaiból, amelyek uniós hitelcsomagja legújabb hitelrészletének lehívásához kellenek.

Mindez együtt olyan hatással járhat az európai pénzpiacokon, amely egy tömeges autóbalesethez hasonlít.

A legnagyobb idegességet a brit kilépés, a Brexit lehetősége okozza. Három héttel a referendum előtt a közvélemény-kutatások szoros eredményt mutatnak. A Daily Telegraph legújabb felmérése szerint a maradás pártiak vezetnek öt százalékponttal. A többi vizsgálat is 5-10 pontos különbséget mutat.

Sok van még hátra

A politikában azonban egy hét is hosszú idő, nem hogy három. Ilyen népszavazás egy generáció óta nem volt Nagy-Britanniába. Senki sem tudja, milyen kérdéssel lehet a siker reményében az emberekhez fordulni, hogyan szavaznak a különböző korosztályok, melyik oldal tudja sikeresebben részvételre bírni a híveit a szavazás napján. Egyik oldal sem dőlhet hátra.

A tévétársaságok méregdrága exit pollokat készíttetnek a szavazás napján, ám a hírek szerint a hedge fundok nem érik be ezzel. Ezek is rengeteg pénzt költenek exit pollok összeállítására, mert a piac előtt kell járniuk a döntéseikkel. Az eredmény pontos előrejelzésén múlik, hogy kaszálnak-e június 24-én vagy buknak.

A pontos végeredmény összeszámolása napokba telhet a távolabbi skót régiók miatt, és akkor ott az új kérdés: maradhat-e helyén David Cameron kormányfő vagy sem.

Szavaznak a spanyolok is

Ezen a hétvégén tartják a spanyol parlamenti választást is, amelyet azért kellett kiírni, mert a politikusok nem találtak kiutat a decemberi voksolás után kialakult patthelyzetből. A közvélemény-kutatások más eredményt jeleznek előre, mint fél évvel korábban: előretörhet a kommunistákkal szövetkezett új radikális baloldali párt, a Podemos.

A közvélemény-kutatások szerint akár 24 százalékot is elérhet ez a a párt, amely görög testvéréhez, a Szirizához hasonlóan elutasítja a szigorú költségvetési politikát. A görög párt végül - némi lemorzsolódás árán - engedett az EU és az IMF elvárásainak, de ebből nem következik, hogy a Podemos is így tesz, ha hatalomra kerül.

Megint a görögök

Görögországnak 2,3 milliárd eurót kell visszafizetnie az Európai Központi Banknak júliusban. Most úgy látszik, megvan erre a pénze, miután a hitelezők május végén hozzájárultak egy 10,3 milliárdos részlet átutalásához, ám közben gondok merültek fel a görög vállalásokkal, például a kormány vonakodik befagyasztani a biztonsági erők alkalmazottainak bérét. Ezért június végére újra napirendre kerülhet a görög kérdés.

Bukhat a francia elnök

Végül felzárkózhat az előbbi országokhoz Franciaország. Az energiaszektor szakszervezetei heves sztrájkokkal reagáltak a kormány visszafogott munkaügyi reformjára. A benzinkutaknál pánikvásárlások kezdődtek és az országnak május közepén már csupán 115 napra elegendő olajtartaléka maradt stratégiai tárolóiban.

A válságba akár Francios Hollande államfő is belebukhat, márpedig ha előrehozott elnökválasztás lesz, azt jó eséllyel Marine Le Pen, a radikális jobboldali, euroszkeptikus Nemzeti Front vezetője nyerheti.

Akkor is, ha nem

Mindez persze a legrosszabb forgatókönyv. A britek maradhatnak, a spanyolok újraválaszthatják jobboldali kormányfőjüket, a görögök fizethetnek és a francia sztrájkok is lecsenghetnek. Biztosan marad viszont a vergődő euró, a halvány gazdasági növekedés az eurózónában és a dél-európai államok óriási munkanélkülisége. Úgyhogy ha el is marad a forró június vége, a gondok akkor is csak átmenetileg enyhülnek.