Helyi megfigyelők és a prágai sajtó egybehangzó véleménye szerint az elnökválasztás nagyon szoros, kiegyenlített küzdelmet hoz, s az eredményt lehetetlen megjósolni. A két jelölt közül az győz, aki megszerzi a leadott szavazatok egyszerű többségét.
A választási rendszer sajátosságai miatt pénteken délután kettőtől tízig, szombaton pedig reggel nyolctól délután két óráig lehet voksolni. A választás eredményét a cseh statisztikai hivatal a szombati késő délutáni órákra ígérte.
A bejegyzett szavazók száma meghaladja a nyolc milliót. A két hete lezajlott első fordulóban a választási részvétel 62 százalékos volt, a sajtó szerint most is hasonló érdeklődésre lehet számítani. Öt éve, az első közvetlen elnökválasztás második fordulójában a részvétel mintegy 55 százalék körül alakult, néhány százalékkal alacsonyabb volt az első fordulós részvételnél.
A választási kampány nem volt túl izgalmas, kiemelt kampánytéma nem volt, Milos Zeman csak a televíziós vitákon vett részt. A nyilvánosságra hozott adatok szerint Milos Zeman 27 millió koronát (313 millió forint) költött újraválasztására, míg Jirí Drahos kampánya 50 millió koronába (580 millió forint) került.
Csehországban 2013-ban vezették be a közvetlen államfőválasztást, korábban ez a jog a parlament két kamaráját illette, amelyek közös ülésen döntöttek a köztársasági elnök személyéről. Miután a kilencvenes évek második felétől a parlamenti elnökválasztásokat rendre botrányok kísérték, módosították a hatályos alkotmánytörvényt és bevezették a közvetlen elnökválasztást. Teljes elégedettség azonban ezzel a választási rendszerrel sincs. Most a legfőbb ellenérv az, hogy Csehország parlamenti demokrácia és a közvetlen elnökválasztás nem illik a politikai rendszerbe.