A 2011 óta hatalmon lévő Rousseff ellen a költségvetési törvények megsértésének, ezen belül is az állami mérleg kozmetikázásának gyanúja miatt kezdeményeztek bizalmatlansági indítványt. Az ellenzék emellett azzal is vádolja Rousseffet, hogy 2010-es és 2014-es választási kampányait vesztegetésekből finanszírozták. Habár az elnök hivatalosan nem gyanúsítottja, politikai ellenfelei a Petrobras állami olajipari óriáscég körül kirobbant és hónapok óta súlyos belpolitikai válságot okozó korrupciós botránnyal is összefüggésbe hozzák.
A szavazatszámlálás nem végleges eredménye szerint az indítványra szavazott legalább 342 az 513 képviselő közül. A végleges eredmény az eljárás támogatóinak ennél is nagyobb arányú győzelmét mutathatja majd.
Rousseff ügye most a felsőház elé kerül, ahol már az egyszerű többség is elég ahhoz, hogy meginduljon az eljárás az államfő felelősségre vonási eljárása. Ha a szenátusi szavazást is elveszíti Rousseff, akkor vizsgálat indul ellene, ami fél évig is tarthat. Erre az időre Rousseffet az alelnök, a Petrobras-botrányban szintén érintett Michel Temer helyettesítené már májustól.
A több órán át tartó parlamenti szavazás és az azt megelőző parlamenti vita idején Rousseff több ezer bírálója és támogatója vonult az utcára számos városában. A fővárosban, Brazíliavárosban, a kongresszus épülete közelében a hatóságok a két tábort egy csaknem egy kilométer hosszú, két méter magas fémkerítéssel választották el egymástól.
Az elnök puccsnak nevezte az elmozdítására irányuló eljárást. "Akkor mostantól a bíróságon, az utcán és a szenátusban fogunk harcolni" - mondta a 13 éve hatalmon lévő Munkások Pártja vezetője, Jose Guimarães.
Közvélemény-kutatási adatok szerint a mintegy 200 milliós brazil lakosság több mint 60 százaléka egyetért a Rousseff elleni bizalmatlansági eljárás megindításával.