A Guardian válságblogja szerint Marc Otswald, a Monument Securities szakembere úgy vélte, hogy Spanyolországot teljes egészében meg kell menteni, és nem lesz elég csak egy bankszektorának címzett ESM-mentőcsomag, amennyiben már a rövid lejáratú állampapírokat is olyan hozamfelárak mellett lehet értékesíteni, mint a mai aukción volt látható. Az ibériai országnak sikerült ugyan a tervezett 3 milliárd euró értékben értékesítenie a piacra dobott 12 és 18 hónapos diszkontkincstárjegyeit, de csak megfizethetlenül drágán - mutatott rá a szakember. A hozamok vészesen magasra ugrottak: a 12 és 18 hónapos papírok hozama a májusi 2,9 illetve 3,3 százalékos szintről 5,074, illetve 5,107 százalékra emelkedtek. (A spanyol kötvények esetében a mérséklődtek a hozamok a nap végére, de még mindig a fenntarthatatlannak vélt 7 százalékos szint felett vannak.) Ilyen hozamszintekkel egyszerűen finanszírozhatatlanná válik Spanyolország hosszabb távon. Egyre kevésbé látszik, hogy a harmadik negyedév végétől egy külső pénzügyi mentőöv nélkül hogyan lehet ezt menedzselni, hacsak a hozamok nem esnek drasztikusan - hangsúlyozta Otswald.

Az MKB elemzése szerint a hozamszint emelkedése azt mutatja, hogy a befektetők csak az államadósság növekedését árazták be, az nem jelent meg az hozamokban, hogy a bankok feltőkésítése időt biztosítana a kormány számára a költségvetési kiigazítás végrehajtására.

Kapcsolódó

"Ez egyszerűen pont nem az, amit az orvos felírt" - véli a Otswald utalva arra a keddi bejelentésre, miszerint a spanyol bankrendszer átvilágításának második fázisa eredményének közlését július végéről szeptemberre halasztották, illetve az ESM-et érintő német alkotmánybírósági döntésre, ami miatt lehet, hogy halasztani kell az ESM július eleji beindítását. (Utóbbival kapcsolatban megoszlanak a szakértői vélemények.)

További kulcskérdés az ibériai bankszektor forrásigénye: egyes hírek - köztük a hét második felében várható, az átvilágítást végző tanácsadóktól előzetes becslés - szerint az ágazat tőkeigénye 150 milliárd euró lesz, ám az ezzel kapcsolatos összegek meglehetősen széles skálán, 40 és 279 milliárd euró közöt mozognak, de kedden 300 milliárdos becslés is napvilágot látott. Ez pedig jóval több, mint az uniós alapokból várhatóan rendelkezésre álló 100 milliárd euró. A 300 milliárdos forrásigény viszont Otswald szerint akár az utolsó csepp is lehet a pohárban Németország számára ahhoz, hogy búcsút mondjon az eurónak.

Angela Merkel német kancellár sajtóhírek szerint arra számít, hogy Spanyolország hamarosan hivatalosan is segítséget kér a bankrendszere feltőkésítésére. Ez az a 100 milliárd euró lenne, amiről már korábban is szó volt, ám a bankrenszer audit eredményének elhalasztásáról szóló hírek elindították azokat a spekulációkat, miszerint ez az összeg nem lesz elég. Merkel a G20-ak mexikói találkozóján nyilatkozva azt mondta, hogy a nem megfelelően feltőkésített bankok veszélyeztették a stabil gazdaságot. A kulcskérdés az, hogy mennyi forrás szükséges a globális bankok megfelelő tőkeellátottságához. (A görög paktum felpuhításáról nem nyilatkozott.) Ugyanakkor leszögezte: az EU elkötelezett az eurózóna válságának megoldásában konszolidációval és növekedéssel.

Francois Hollande ugyancsak kedden azt mondta: ő és Merkel is egyetért abban, hogy az eurózónának a válságra meg kell találnia azt a megoldást, amelynek során nem támaszkodik külső segítségre. Az IMF nem az eurózóna kisegítésére van, még ha ezt is tette olyan országok esetében, mint Görögország.

Nem tetszett a spanyol ötlet

Kedd esti hírek szerint a G20 csúcstalálkozón a spanyol miniszterelnöknek, Mariano Rajoy-nak nem sikerült meggyőznie eurózónás kollégáit arról, hogy a 100 milliárd eurós bankmentő csomag ne számítson bele az államadósságba. A miniszterelnök azzal érvelt, hogy a bankkockázatok és a szuverén kockázatok összekapcsolása nagyon károsnak bizonyulnak - írja a Guardian spanyol riporterekre hivatkozva. Annak ellenére, hogy Európa szeretné e két kockázat közötti kapcsolatot csökkenteni, az eurózónás pénzügyminisztereknek nem nyerte el a tetszését a spanyol ötlet. "A szabályok ezt nem teszik lehetővé" - válaszolta egy döntéshozó az El París lapnak.

Csak semmi kényszer, de 278 óránk van...

Eközben a magánszektor görögországi adósságleírásai által súlyosan érintett Ciprus is vészjeleket ad: bár az ország hivatalosan még nem kért segítséget az eurózónás mentőalaptól, Vassos Shiarly pénzügyminiszter kijelentette a Wall Street Journal szerint, hogy minél hamarabb pénzügyi segítségre lesz szükségük - vagy egy másik országgal kötött bilaterális egyezség útján, vagy az eurózónás mentőalapokból (ESM vagy EFSF).

Bár a pénzügyminiszter bizonyosságát fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy valamilyen úton megkapják a szükséges forrást az ország bankjai feltőkésítéséhez, azt is megjegyezte, hogy számításai szerint 278 órájuk van június 30-ig, vagyis addig az időpontig, amíg a szigetország legnagyobb bankját, a Popular Bankot fel kell tőkésíteni. A tárcavezető szerint az időt a hitelszerződés megkötéséig számolta.

A görögök köszönik jól vannak

Eközben Görögország sikeresen értékesített 1,3 milliárd euró értékű kincstárjegyet kedden, a hozam pedig szerényen csökkent az azonos lejáratú adósságpapír legutóbbi, májusban tartott aukciójához képest. A kedden értékesített 3 hónapos kincstárjegy hozama 4,31 százalékra mérséklődött a májusi aukción kialakult 4,34 százalékról - közölte a PDMA görög adósságkezelő központ. A túljegyzés 2,19-szeres volt, szemben a májusi 2,32-szeressel.

Az ötödik éve recesszióban lévő Görögország két éve nem ad el hosszabb futamidejű adósságpapírokat, mivel a kötvények hozama rekordmagasságúra nőtt. Az állampapírpiacon ezért csak legfeljebb egyéves lejáratú kincstárjegyeket értékesítenek.

A Guardian helyi tudósítóját idézve azt írja, hogy még ma - de legkésőbb holnap - meglehet a kormányalakításhoz szükséges koalíció is, amelyben ezúttal a győztes Új Demokrácia a Paszokkal és a Demokratikus Baloldallal alakít kormányt.