A tizenegy miniszter az unió jövőjével foglalkozó, német kezdeményezésre alakult informális munkacsoportban (Zukunftsgruppe) dolgozta ki a javaslatokat. Guido Westerwelle, a német diplomácia vezetője a Benelux-államok külügyminisztereit, valamint francia, olasz, osztrák, portugál és spanyol kollegáját, és két euróövezeten kívüli tagország, Dánia és Lengyelország külügyminiszterét kérte fel az együttműködésre. (A kezdeményezés erejét megkérdőjelezi ugyanakkor, hogy az abban részt vevő belga kereskedelmi miniszter szerint az Európai Unió túlságosan beleavatkozik a tagállamok költségvetési politikájába. Az Európai Bizottság túl sok mindent ír elő, amikor tanácsot ad a tagállamok költségvetési politikájához, és nem kellene kritizálnia olyan belga intézkedéseket, mint amilyen a fizetések indexálása - mondta Paul Magnette, Belgium állami vállalatokért és kereskedelemért felelős minisztere a Le Soir napilapnak adott interjúban.)

A csoport az utóbbi fél évben öt találkozót tartott, a munkát a német sajtóban szerdán ismertetett jelentéssel zárták le. A dokumentum központi állítása, hogy a válságot "több Európával" lehet eredményesen kezelni, ezért újabb nemzetállami hatásköröket kell közösségi szintre helyezni, vagyis erősíteni kell az Európai Bizottság (EB) pozícióját. Az elképzelés szerint Brüsszelnek mindenekelőtt a tagállami költségvetés ellenőrzéséhez, illetve a deficitre és az államadósságra vonatkozó szabályok ellen vétő országokkal szembeni fellépéshez kell nagyobb befolyást biztosítani, és szélesebb körű felhatalmazást kell adni a bizottságnak az unió alapértékeit megsértő tagországok fegyelmezéséhez is.

Kapcsolódó

Az újabb pénzügyi-gazdasági válságok hatékonyabb kezelése céljából az ESM-et a Nemzetközi Valutaalap (IMF) mintájára kell továbbfejleszteni. Az EU "a világ leggazdagabb régiója", ezért "hosszabb távon nem fenntartható, hogy szegényebb térségektől vonunk el pénzt a problémáink megoldásához" - indokolta a javaslatot Guido Westerwelle a tizenegy miniszter jelentésének bemutatóján.

Brüsszel hatalmának növekedését a demokratikus ellenőrzés erősítésével lehetne ellensúlyozni, ennek céljából az Európai Parlamenten belül létre kellene hozni egy második kamarát, amelyben az euróövezeti tagállamok képviselői dolgoznának, de csatlakozhatnának az euróövezeten kívüli országokból delegált képviselők is - javasolja a tizenegy külügyminiszter az uniós intézményeknek és a tagállami kormányoknak megküldött jelentésben.

A dokumentumban összefoglalt javaslatok a politikusok "személyes felvetései", nem feltétlenül egyeznek a kormányok álláspontjával, és nem is minden felvetést övezett egyöntetű támogatás - emelik ki német beszámolók. Egy sor megtárgyalt kérdés pedig - például a közös uniós védelmi erő és az EB-elnök közvetlen választásának ügye - végül kimaradt a jelentésből, mert a csoportmunka során nem sikerült közelíteni a nézeteket.

Portugália jelentős túljegyzés mellett látványos hozamcsökkenéssel adott el összesen 2 milliárd euró értékben állampapírokat két különböző lejáratra szerdán. A 18 hónapos lejáratú kötvényből 1,291 milliárd euróért értékesített Portugália. Az átlagos hozam 2,967 százalékra esett az azonos lejáratú papír legutóbbi, áprilisi aukcióján kialakult 4,537 százalékáról. Az adósságpapír túljegyzése 2,4-szeres volt. A rövidebb lejáratú, 6 hónapos kincstárjegyből 709 millió euróért adtak el 3,1-szeres túljegyzés mellett. Az adósságpapír hozama a júliusi 2,292 százalékról 1,70 százalékra csökkent. Portugália tavaly májusban, amikor nemzetközi mentőövet kapott az EU-tól és az IMF-től, leállította a kötvénykibocsátást. Ennek ellenére az adósságpiacon maradt, rendszeresen értékesített maximum 12 hónapos lejáratú kincstárjegyeket. Február elején jelentette be, hogy már hosszabb lejáratú állampapírokat, akár 18 hónapos kötvényeket is kibocsát.