Megkezdődött vasárnap délelőtt az európai uniós tagországok állam- és kormányfőinek egynapos találkozója, az ülésen az elnöklő Herman Van Rompuy szerint a gazdasági növekedést és a munkahelyteremtést serkentő, a nemzetközi válság kezelésére alkalmas intézkedésekről tárgyalnak. Az immár hagyományos őszi értekezlet fő témája ezúttal az euróövezet adósságválságának rendezése, az uniós közös pénzt használó övezet gazdasági stabilitásának erősítése. A 27 tagország csúcstalálkozója - amelyen Magyarországot Orbán Viktor miniszterelnök képviseli - a tervek szerint késő délután az euróövezeti vezetők értekezletére szűkül, amelyet viszont két lépcsőben tartanak, szerdai befejezéssel. Az EU-s állam- és kormányfők vasárnapi csúcstalálkozójának fő célja egy átfogó, a piacok bizalmának visszaállítására képes intézkedéscsomag összeállítása.

Bevezető beszédében Van Rompuy köszönetet mondott a kormányfőknek azért a politikai bátorságért, amelyet a sokszor népszerűtlen, de szükséges intézkedések vállalásával tanúsítanak. Ezt a bátorságot ráadásul sokszor alábecsülik - tette hozzá a kormányfői tanács belga elnöke. Hangoztatta: a lassuló növekedés, a növekvő munkanélküliség, a bankokra és államkötvényekre nehezedő nyomás mind súlyos kihívások az uniós gazdaság számára. Van Rompuy a válságkezelésben "talán legfontosabb" csúcstalálkozónak nevezte a mostanit. Az ülés előtt nyilatkozó állam- és kormányfők szintén elismerték, hogy nagyon fontos lenne átfogó programot kidolgozni, amely képes lehet a válság elleni fellépésre hosszabb távon is és a pénzügyi piacok bizalmának visszanyerésére.

Vasárnap nem vár döntéseket sem a brüsszeli eurómentő EU-csúcstól, sem az azt követő euróövezeti csúcstól a német kancellár: Angela Merkel MTI által ismertetett szavai szerint a végleges megállapodásokra csak a következő, szerda estére tervezett euróövezeti csúcstalálkozón lehet majd számítani. Az uniós állam-, illetve kormányfők tanácskozására érkezve, vasárnap délelőtt Merkel azt mondta a rá várakozó újságíróknak, hogy le akarja hűteni a vérmes reményeket, hiszen nagyon bonyolult folyamatokról van szó, például ami az EFSF pénzügyi mentőmechanizmus működtetési módját illeti. A kancellár azt mondta, hogy az uniós alapszerződés esetleges megváltoztatásának a kérdése sem lehet tabu, hiszen EU-szinten erőteljesebb cselekvési lehetőségeket kell teremteni a pénzügyi válságok elhárítása érdekében.

Nicolas Sarkozy francia köztársasági elnök is visszafogottan nyilatkozott. Arra helyezte a hangsúlyt, hogy "abszolút kulcsfontosságú" találkozókról van szó, amelyeken "muszáj megoldást találni..., meg kell oldani ezt a pénzügyi válságot".

Vasárnap reggeli hírek szerint a találkozón megkülönböztetett figyelem irányul Olaszországra is, miután a pénzügyi piacokon növekszik az aggodalom az iránt, hogy Silvio Berlusconi kormánya tartani tudja-e a tervezett államháztartási hiányt. Róma helytállása azért lenne különösen fontos, mert azon euróövezeti tagok között tartják számon, amelyek esetében fennáll az adósságválság kiterjedésének veszélye.