A német kancellár meglehetősen szokatlan, szóbeli intervenciónak is értelmezhető kijelentést tett egy csütörtöki beszédében - miközben egyre több közgazdász számít arra, hogy az Európai Központi Bank (ECB) kamatot vág a jövőheti ülésén az eurózóna gyenge teljesítményét jelző adatokra alapozva, Angela Merkel egy csütörtöki beszédében arról beszélt, hogy Németország magasabb alapkamatot látna szívesen. Ez a Financial Times cikke szerint az egyre hangsúlyosabban megjelenő prosperáló észak és a megszorítások súlya alatt kínlódó dél közötti mélyülő szakadékot jelzi az unión belül. (Az FT megjegyzi, hogy a kancellár egy takarékpénztáraknak szervezett konferencián beszélt. Ezek a pénzintézetek úgy vélik a kamatkörnyezet károkat okoz az üzleti modelljükben, miután az infláció alatti kamatok miatt egyre nehezebb betéteseket vonzani.)

"Az ECB nyilvánvalóan nehéz helyzetben van" - idézi az FT Merkel Drezdában elhangzott szavait. "Németország esetében jelenleg kissé meg kellene emelni az alapkamatot, de más országok esetében még többet kellene tennie a nagyobb likviditás biztosítása érdelében, és különösen azért, hogy a likviditás a vállalati finanszírozást is elérje" - mondta Merkel.

Az FT ugyanakkor megjegyzi, hogy miközben Merkel szavai tükrözik a német közgazdászok véleményét, a Bundesbank függetlenségének hagyományán nevelt német politikusok általában kerülik a monetáris politikával kapcsolatos véleménynyilvánítást. Emellett azonban Wolfgang Schäuble pénzügyminiszter is tabut döntött, miután egy közelmúltban készült interjúban kijelentette: az ECB-nek most már ki kellene szivattyúznia a likviditást a rendszerből.

A kancellár kommentjével kapcsolatban Philipp Rösler gazdasági miniszter úgy nyilatkozott: "az ECB függetlensége a kormány vezérelve". "Nem szeretném, ha a kancellár szavait félreértenék. Teljesen biztosak vagyunk abba, hogy az ECB megfelelően látja el a mandátumát" - tette hozzá.

Megszorítás vs. növekedés

A múlt héten azonban ismét előtérbe kerültek a növekedés vs. megszorítás közötti viták, illetve egyre hangosabbak azok a Németországon kívülről érkező kritikák, amelyek a válságkezelési intézkedések újragondolását sürgetik - ehhez már csak egy adalék, hogy a legfrissebb adatok alapján például Spanyolországban a munkanélküliek száma átlépte a 6 milliót, Franciaországban pedig a 3,2 milliós rekord szintre emelkedett a legfrissebb adatok szerint.

A recesszióval küzdő tagállamokban az emelkedő munkanélküliség miatt egyre szélesebb kör vélné szükségesnek az eurózónás alapkamat csökkentését, annak ellenére is, hogy a valutaövezet jegybankja és több közgazdász szerint egy negyed százalékpontos vágásnak csak szimbolikus jelentősége lenne olyan tagállamok esetében mint például Spanyolország. A bank szerint ugyanis az eurózónában a baj oka, hogy a transzmissziós mechanizmus csatornái nem működnek megfelelően, így a kamatcsökkentés nem érvényesül megfelelően a reálgazdaságban a hitelhez jutás költségeiben. Egy kamatvágásnak egyébként leginkább Franciaország lehetne a haszonélvezője - jegyzi meg az FT. Miután azonban a monetáris politikának a limitált a mozgástere, a figyelem középpontjába ismételten a fiskális politika került.

Németország a megszorítások politikájának nagy szószólója, de Spanyolország, Olaszország miniszterelnök-jelöltje és José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke, aggodalmukat fejezték ki a válságkezelés e módja iránt. Ugyanakkor Berlin enyhülésére utalhat a megszorítások hangoztatásában, hogy csütörtökön azt is jelezte, támogatná az Európai Bizottság döntését, amennyiben az még egy évvel kitolná Franciaország esetében a 3 százalék alatti költségvetési deficitcél elérését.

Elfogyhatnak az érvek

Közben az áprilisi felmérések a német gazdaság gyengélkedésére is utalnak, ami szintén növeli a valószínűségét egy ECB kamatvágásnak. A Reuters pollban megkérdezett 76 közgazdász szűk többsége vár kamatcsökkentést a következő heti ülésen.

Bár a német gazdaság sokkal jobb állapotban van, mint az eurózóna több más gazdasága, de a Markit beszerzési menedzserindex áprilisban Európa legnagyobb gazdaságának zsugorodását mutatta, az Ifo üzleti hangulatindexe pedig már második hónapja esik. Amennyiben viszont a német gazdaság stagnálni kezd, a monetáris szigorítás melletti érvek kisiklanak - jegyzi meg az FT.