Az Európai Unió és Szingapúr 2013. szeptember 20-án parafálta a szabadkereskedelmi megállapodás (EUSFTA) szövegét. Az EUSFTA úgy rendelkezik, hogy azt az EU és a Szingapúri Köztársaság közötti megállapodásként, a tagállamok részvétele nélkül kell megkötni.

Az Európai Bizottság érvelése szerint az Európai Unió kizárólagos hatáskörrel rendelkezik a megállapodás megkötésére, az Európai Parlament általánosságban véve egyetért a bizottsággal, az Európai Tanács és az írásbeli észrevételeket előterjesztő valamennyi tagállam kormánya viszont azt állítja, hogy az unió nem kötheti meg maga a megállapodást, mivel az EUSFTA bizonyos részei az Unió és a tagállamok megosztott hatáskörébe, vagy éppen a tagállamok kizárólagos hatáskörébe tartoznak.

Az Európai Bizottság az EUMSZ 218. cikk (11) bekezdése alapján kérte ki az Európai Bíróság véleményét az EU és a tagállamok EUSFTA tekintetében fennálló hatásköreinek megosztásával kapcsolatban. Ha a vélemény kedvezőtlen, a megállapodás hatálybalépése előtt módosítani kell azt (vagy felül kell vizsgálni a szerződéseket).

A szerdán ismertetett indítványában Eleanor Sharpston úgy ítéli meg, hogy az EUSFTA-t kizárólag együttesen eljárva kötheti meg az Európai Unió és a tagállamok.

A főtanácsnok szerint az Európai Unió kizárólagos külső hatáskörrel rendelkezik az EUSFTA a következő területekre vonatkozóan:

  • célkitűzések és általános fogalommeghatározások;
  • árukereskedelem;
  • megújuló energiaforrásokból való energiatermelésre vonatkozó kereskedelem és beruházások;
  • szolgáltatáskereskedelem és kormányzati beszerzések, kivéve az EUSFTA-nak a szállítási szolgáltatásokra és a szállítási szolgáltatásokhoz elválaszthatatlanul kapcsolódó szolgáltatásokra alkalmazandó részeit;
  • közvetlen külföldi befektetések;
  • a szellemi tulajdonjogok kereskedelmi vonatkozásai;
  • verseny és azzal kapcsolatos területek;
  • kereskedelem és fenntartható fejlődés, amennyiben a kérdéses rendelkezések elsősorban a kereskedelempolitikai eszközökre vonatkoznak;
  • a tengeri és a biológiai erőforrások védelme;
  • vasúti kereskedelem és közúti szállítási szolgáltatások;
  • vitarendezés, közvetítő és átláthatósági mechanizmusok, amennyiben e rendelkezések a megállapodás azon részeire alkalmazandók (és ezért azon részeit egészítik ki), amelyek tekintetében az Unió kizárólagos külső hatáskörrel rendelkezik.

A főtanácsnok szerint az EU külső hatásköre a tagállamokkal a következő területeken megosztott:

  • légi szállítási szolgáltatásokra, tengeri szállítási szolgáltatásokra és belvízi szállítási szolgáltatásokra vonatkozó rendelkezések, ideértve az e szállítási szolgáltatásokhoz elválaszthatatlanul kapcsolódó szolgáltatásokat;
  • közvetlen külföldi befektetéseken kívüli egyéb befektetéstípusok;
  • kormányzati beszerzésekre vonatkozó rendelkezések, amennyiben azok szállítási szolgáltatásokra és a szállítási szolgáltatásokhoz elválaszthatatlanul kapcsolódó szolgáltatásokra vonatkoznak;
  • a szellemi tulajdonjogok nem kereskedelmi vonatkozásaira vonatkozó rendelkezések;
  • alapvető munkaügyi és környezetvédelmi előírásokat meghatározó, a szociálpolitika vagy a környezetvédelmi politika hatálya alá tartozó rendelkezések;
  • vitarendezés, közvetítő és átláthatósági mechanizmusok, amennyiben e rendelkezések a megállapodás azon részeire alkalmazandók (és ezért azon részeit egészítik ki), amelyek tekintetében az unió megosztott külső hatáskörrel rendelkezik.

A főtanácsnok ugyanakkor megjegyzi, hogy az Európai Uniónak nincs külső hatásköre az EUSFTA azon része tekintetében kötelezettséget vállalni, amely megszünteti az egyes tagállamok és Szingapúr által kötött kétoldalú megállapodásokat. Véleménye szerint ilyen hatáskörrel kizárólag az érintett tagállamok rendelkeznek.

A főtanácsnok szerint nehézségek merülhetnek fel az EU valamennyi tagállamát magában foglaló ratifikációs eljárás során, megítélése szerint azonban ez nem befolyásolhatja azt a kérdést, hogy kinek a hatáskörébe tartozik a megállapodás megkötése.