A dokumentum a Tajvani-szoros békéjét és stabilitását veszélyeztető "legsúlyosabb közvetlen fenyegetésnek" nevezi a sziget szakadár vezetőit, úgy fogalmaz, hogy az ott kormányzó Demokratikus Haladó Párt (DPP) "makacsul" törekszik a függetlenségre, nem ismeri el az "egy Kína elvet" magában foglaló 1992-es megállapodást.

A sziget vezetése a függetlenség elérése céljából egyre nagyobb erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy megszakadjon a kapcsolata Pekinggel, és ebben külföldi erőkre is támaszkodik - írják.

A minisztérium a fehér könyvben hangsúlyozza: a Tajvannal szembeni állásfoglalás nem az ott élő honfitársak ellen irányul, hanem csupán a "szeparatisták kis számú csoportja és a befolyásolásra törekvő külső erők ellen".

Kína újraegyesülésének be kell következnie, és be is fog következni

- szögezik le a dokumentumban, amely szerint Kína eltökélt és képes is arra, hogy megvédje nemzeti szuverenitását és területi egységét, valamint soha nem fogja megengedni, hogy területének bármely része elszakadjon.

A kínai haderők

le fognak győzni bárkit, aki megpróbálja elszakítani Tajvant Kínától, és bármi áron megvédik a nemzet egységét

- hangsúlyozták.

Az USA-nak üzentek?

Az Egyesült Államok július elején egy több mint kétmilliárd dolláros fegyverértékesítést hagyott jóvá a tajvani hadseregnek, és ez azonnal kiváltotta Peking heves tiltakozását. Röviddel ezután tovább ingerelte a kínai kommunista vezetést, hogy Caj Jing-ven tajvani elnök a karibi térségben tett látogatása előtt és után útba ejtette az Egyesült Államokat, ahol magas rangú delegációkkal találkozott. Az Egyesült Államok ugyan hivatalosan nem áll diplomáciai kapcsolatban Tajvannal, de informálisan támogatja a sziget önállóságát, és elsőszámú fegyverbeszállítója.

A kínai nemzetvédelmi minisztérium fehér könyve rámutat: az Egyesült Államok, Japán és Ausztrália egyre erősödő katonai jelenléte és szövetségei bizonytalanságot keltenek az ázsiai és csendes-óceáni térségben.

Ők nem provokálnak

A minisztérium állítása szerint a Kínai Népköztársaság fennállásának 70 éve alatt egyetlen fegyveres konfliktust vagy háborút sem kezdeményezett, noha ennek ellentmond az 1962-es kínai-indiai, vagy az 1979-es kínai-vietnami háború.

Az 1978-ban kezdődő "reform és nyitás" korszakban Kína a világbéke mellett kötelezte el magát - mutatnak rá -, ezért mintegy négymillió fővel lecsökkentette haderejét. Kína nem törekszik hegemóniára - emelik ki -, és soha nem fog fenyegetni egyetlen más országot sem, ahogy befolyásra sem tör mások felett.

A védelmi minisztérium ugyanakkor amellett foglalt állást, hogy a kínai hadsereg továbbra is küzdeni fog a Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területen és a Tibeti Autonóm Területen tevékenykedő szakadárok ellen, az ország területi és nemzeti egységének megóvását a haderők egyik legfontosabb feladataként megjelölve.