Vajon Vlagyimir Putyin orosz államfő és Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök tető alá hoz-e egy nagyobb gazdasági megállapodást vagy sem - ezt találgatják az európai fővárosokban mióta kiderült, hogy az utóbbi április 8-án Moszkvába látogat. Ha a görögök kapnának némi pénzügyi támogatást az orosz vezetéstől, az lélegzetvételnyi időhöz juttathatná őket, miután jelenleg éppen az utolsó eurócenteket kaparják össze a kiürült athéni államkasszából.

A szakértők azonban úgy vélik, hogy a két ország vezetője inkább egy látványos vállveregetésre készül, mint valamilyen drámai diplomácia bejelentésre. Moszkva adhatna pénzt Athénnak, de azzal sem a saját, sem a görögök problémáját nem oldaná meg - idézte a Moscow Times Vaszilij Koltashov véleményét. A szakértő a globalizációt és a társadalmi átalakulásokat kutató intézet vezetője. A Kommerszant értesülése szerint ugyanakkor Moszkva gázárcsökkentést és még némi hitelt is felkínálhat Athénnak.

Rossz precedens

Ciprasz Putyinon és kollégáján Dmitrij Medvegyeven kívül találkozni fog Kirill patriarchával, az orosz ortodox egyház fejével, továbbá egyetemi előadást is tart moszkvai tartózkodása során. Utazását azzal alapozta meg, hogy beszólt az európai szankciópolitikának: szerinte az Oroszország ellen az ukrán válságban játszott negatív szerepe miatt elfogadott EU-s intézkedések "sehova sem vezetnek". Emellett úgy véli, hogy országa hidat képezhet Európa és Oroszország között.

Ha precedens keresünk arra, hogy Moszkva kisegít-e egy bajban lévő európai államot, akkor csak egy negatív példát láthatunk. A ciprusi külügyminiszter 2013 márciusában vizitelt Moszkvában, amikor országának bankrendszere az összeomlás szélén táncolt. Egy fillért sem kapott, sőt a Kreml rábólintott arra, hogy az EU-s mentőcsomag részeként lefaragják a ciprusi pénzintézetek betéteseinek megtakarításait. Ez meglehetősen sok orosznak okozott súlyos veszteséget. Oroszország egy olyan nagylelkű gesztust viszont tett Ciprusnak még márciusban, Vlagyimir Putyin orosz államfő aláírta azt a határozatot, amellyel csökkentik a Ciprusnak évekkel korábban nyújtott 2,5 milliárd eurós kölcsön kamatát, továbbá lehetővé tették azt is, hogy Nicosia az eredeti időponthoz képest később kezdje meg tartozásának visszafizetését.

Emellett az oroszoknak van épp elég bajuk házon belül: az infláció a 2000-es évek elejének szintjére ugrott, a GDP 2015-ben várhatóan öt százalékkal csökken. A devizatartalékok a rubel értékének védelmében végrehajtott eladások miatt nyolcéves mélyponton vannak. Anton Siluanov pénzügyminiszter a múlt héten közölte, hogy Athén nem kért formálisan hitelt Oroszországtól.

Eperdiplomácia

Az egyik látványos eredménye az lehet a találkozónak, hogy Moszkva megszünteti a görög gyümölcsökre vonatkozó importtilalmat. Koltashov szerint ez óriási ajándék lenne Görögországnak, amelynek agrártermelői - összes többi európai kollégájukhoz  hasonlóan - megszenvedik az EU-s szankciókra válaszlépésként hozott élelmiszer-beviteli korlátozásokat.

A csetepaté előtt oroszországi eperbehozatal 40 százaléka származott a dél-európai országtól, a barack esetén 25 százalék volt ez az arány. Az orosz élelmiszer-biztonsági hivatal elküldte embereit Athénba, ugyanis az orosz csinovnyikoknak ellenőrizniük kell a helyszínen a termékek minőségét, mielőtt feloldják az importkorlátozást.

További hozadéka lehet a kétoldalú találkozónak, hogy az oroszok ígéretet kapnak néhány jó befektetésre. A Gazprom például két éve ajánlatot tett a görög gáz-infrastruktúrára, ám ezt az ügyletet később jegelték. Az orosz vasuttársaság a szaloniki kikötő után érdeklődött tavaly. Az EU-nál kicsapja a biztosítékokat az a lehetőség, hogy az orosz állami cégek mélyen beépülhetnek az görög infrastruktúrába. Szakértők felhívják a figyelmet arra, hogy a görög-orosz kapcsolatok mindig többet ígérnek, mint ami kijön belőlük, mivel Görögország végül is a NATO és az EU tagja.

Ne szórakozzanak!

Az Európai Bizottság szokásos napi sajtótájékoztatóján felmerült a kérdés, miszerint mi van akkor, ha Oroszország feloldja a görög gyümölcsök importjára vonatkozó tilalmat, miközben a többi EU-tagország esetén fenntartja az élelmiszer-beviteli korlátozást. Görögország büntetlenül szállíthatná-e ebben az esetben termékeit Oroszországba? Az Európai Bizottság szóvivői hangsúlyozták, hogy spekulációknak tartják ezt a hírt, és találgatásokat nem kommentálnak. Ugyanakkor megjegyezték, hogy az Európai Tanács március 19-ei ülésén minden tagállam aláírta a Moszkva-ellenes szankciók meghosszabbítását. Ennek fényében a bizottság elvárja, hogy Oroszország minden tagállamot egyenlően kezeljen, másrészt elvárja minden tagállamtól, hogy kitartson a közös fellépés mellett.