Afganisztán új, tálib urai azt ígérik, hogy rövid időn belül bejelentik a kormányukat, miközben az ország gazdasága eljutott az összeomlás határára. Csak valamivel több mint két hét telt azt követően, hogy gyakorlatilag az ölükbe hullott a hatalom, miután az ország nyugati támogatást élvező hadserege szétszéledt, akárcsak a nyugatbarát kormány tagjai – kezdi beszámolóját a Reuters. Az amerikai hadsereg utolsó egységei 20 év után augusztus utolsó napján hagyták el az országot.
Ahmadullah Muttaki tálib tisztviselő a közösségi médiában jelentette be, hogy készülnek a kormány beiktatási ceremóniájára a kabuli elnöki palotában. A magánkézben lévő Toló sajtóorgánum tudomása szerint a bejelentés bármikor megtörténhet. Egy tálib tisztviselő azt mondta a Reutersnek, hogy teokratikus – az iránihoz hasonló – államot akarnak bevezetni, amelynek élén a tálibok szellemi vezetője, Hibatulla Ahundzáda legfőbb vezető állna, egy alárendelt elnökkel, aki az ország kormányzati vezetéséért felelne.
Az új kormány legitimitása kulcskérdés, ugyanis az ország nem létezhet külföldi segélyek nélkül, és a donorok, illetve a befektetők patikamérlegen fogják mérni, hogy a tálibok betartják-e ígéretüket, miszerint az emberi jogokat tiszteletben tartó kormányzást fognak folytatni. Szakértők szerint a jelenlegi legitimációs vákuum, amelyben Afganisztán nem jut hozzá a külső pénzforrásokhoz, gazdasági csődhöz vezet. Kritikus gond lehet, hogy a legfelsőbb vezetőnek három helyettese van, akik közül az egyik Sirajuddin Haqqani, a nevét viselő tálib frakció vezetője, amelyet Oroszországtól az USA-ig terrorista szervezetnek tartanak.
Rossz imázs
A tálibok 1996 és 2001 között egy önmagukon belül kijelölt tanáccsal irányították az országot, már ha irányításnak lehet nevezni a rémuralmat. Azt ígérik, hogy ezúttal magukhoz képest mérsékelten fognak viselkedni, ám az USA és az EU nem kötelezte el magát amellett, hogy elismeri az új kormányt. Következésképpen jelenleg nincs olyan fél Afganisztánban, amely átvehetné a segélyeket, miközben ezek nélkül humanitárius katasztrófa fenyeget.
Nem a szavaik, hanem a tetteik alapján fogjuk megítélni őket – mondta a tálibokról Victoria Nuland, az amerikai kormány demokráciáért és emberi jogokért felelős államtitkára. Bizonyítaniuk kell, hogy nagyon-nagyon másként irányítják Afganisztánt, mint 20 évvel ezelőtt. Gunnar Wiegand, az Európai Bizottság ázsiai és csendes-óceáni térségért felelős tisztviselője azt mondta, hogy az EU nem ismeri formálisan az iszlamista csoportot, amíg az nem hoz létre olyan kormányt, amely tiszteletben tartja az emberi jogokat és feltétel nélkül lehetővé teszi a segélyszervezetek tevékenységét az országban.
Katasztrófa folyamatban
Így aztán biztos, hogy a tálibok nem tudnak gyorsan hozzáférni az ország 10 milliárd dolláros valutatartalékához, amelynek nagy részét külföldön tartja a kabuli jegybank. Az új vezetés elrendelte a bankok nyitvatartását, de a pénzfelvételt szigorú heti limittel korlátozzák. Az emberek sorban állnak a bankfiókok előtt, mert nem kapják meg a fizetésüket, így a megtakarításaikat élik fel. És ezt egyre gyorsabb tempóban teszik, mert kabuli beszámolók szerint az árak immáron naponta nőnek.
A Fitch Solutions kutatóintézet szerint az afgán GDP reálértéken 9,7 százalékkal fog csökkenni 2021-ben és további 5,2 százalékkal 2022-ben. Ennél optimistább forgatókönyv akkor képzelhető el, ha Kína és Oroszország nem „finnyáskodik” annyit, mint a nyugati országok, elismeri a tálib kormányt és anyagi támogatást nyújt neki. Ehhez persze a saját mélyen zsebükbe kellene nyúlniuk, amit az USA-ban minden bizonnyal sokan mosolyogva nyugtáznának.
Miközben Kabulban folyik a kormányalakítási ceremónia előkészítése, az afgán fővárostól északra tovább folytatódnak a harcok az immáron nem az amerikaiak, hanem a tálibok ellen lázadó helyi erők, részben a volt hadsereg maradványai és az új központi hatalom között. A tálibok az „iszlám emírség” elismerésére szólították fel a velük szemben állókat, ám a lázadók vezére, Ahmad Maszud - akinek már mudzsáhed apja is a tálibok ellen harcolt az 1990-es években - kijelentette, hogy decentralizált államot akarnak, amelyben egyenlően oszlik el a hatalom az etnikai és más csoportok között.