Nagyobb veszélyt jelent Ázsiára és közvetve a világgazdaságra Észak-Korea szovjet időkből hátra maradt tüzérsége és mini tengeralattjárókból álló flottája, mint atomfegyverei, miután nukleáris programja még nem képes bevethető bombákat vagy rakétákat produkálni - derül ki a Bloomberg összefoglalójából. A világ negyedik legnagyobb hadseregével rendelkező ország tavaly két provokatív támadást indított déli szomszédja ellen. Egy tengeri sziget ágyúzásának négyen estek áldozatul, egy dél-koreai őrnaszád megtámadása miatt pedig a hajó 46 fős legénysége vesztette életét.
Ezek a provokációk jelzik, mire lehet képes a legitimációját a déli országrész és a Nyugat fenyegetésére elleni védekezésre alapító rezsim. Az északi hadsereget 250 nagy hatótávolságú ágyút telepített olyan helyekre, ahonnan tüzet nyithatnak Szöul környékére. Ezen a területen 23 millióan élnek, és az északi propaganda egyik kedvenc szólama szerint képesek "tűztengerré változtatni" a déli fővárost.
A beteg hiéna és nagyot harap
Katonai szakértők szerint az északi hadsereg fegyverzete ugyan ósdi, morálja pedig alacsony, de az 1,2 millió katona, plusz a 7,7 millió mozgósítható tartalékos így is olyan erőt képvisel, amely súlyos, a világgazdaságra is jelentősen ható felfordulást okozhat a térségben. A sztálinista rezsim a költségvetés harmadát fordítja katonai kiadásokra, ezen belül a 800 egységből álló hajóflottára, az 1700 repülőgépre és a 13 ezer ágyúra.
Az előbbin belül 70 tengeralattjáró is van, amelyek egy része nehezen kilőhető Yeono osztályú minibúvárhajó. Ilyenből a dél-koreai hadsereg csak tízzel rendelkezik. Az amerikai hírszerzés adatai szerint az országnak elég plutóniuma van fél tucat atomtöltet előállításához és ballisztikus rakétákat értékesít más államoknak.
A gyenge vezér veszélyesebb, mint az erős
A tengeralattjárók különösen alkalmasnak látszanak a további kisebb-nagyobb provokációk elkövetésére - vélik elemzők. Rejtőzködve tudják végrehajtani akcióikat, így az észak-koreaiak letagadhatják tetteiket, és elháríthatják a felelősséget. Ráadásul a diktatúra sajtója egészen másként tálalhatja hazai fogyasztásra a híreket, mint amit kifelé kommunikálnak.
Az új vezető, a vélhetően a húszas évei végén járó Kim Dzsong Ün inkább azért jelent veszélyt, mert gyenge, nem azért, mert erős. Amíg tart a hatalmi átmenet, a következő időszakban az elmúlt 18 hónapban elkövetett provokációkhoz hasonló akciók várhatók, amelyek "igazolhatják" a rendszer "létjogosultságát".