Düh és megdöbbenés fogadta egyes kelet-közép-európai országok vezetésében, illetve a projekttől nagy üzleteket remélő vállalatok körében a Déli Áramlat gázvezeték építésének feladását - írja a Financial Times (FT). A lap internetes portálja idézi a bolgár, a magyar és a szerb hivatalos reakciókat, elsősorban azt, hogy semmilyen előzetes értesítés nem érkezett Moszkvából a döntés bejelentése előtt.

Vlagymir Putyin orosz államfő annyiban mindenképpen igazat mondott a projekt feladását indokló beszédében, hogy Brüsszel soha nem támogatta a Déli Áramlatot, mert az nem diverzifikálta volna a gázbeszerzési forrásokat és a vezeték, valamint az azon szállított gáz egy tulajdonos kezében lett volna, ami sérti az uniós versenyjogi szabályokat.

Most mi lesz?

Nem így volt azonban ezzel több délkelet-európai ország, illetve az utóbbi időben Magyarország, amelyek energiaellátásuk biztonságának javulását várták az új szállítási útvonal kiépítésétől.

Ezt a hozzáállásukat csak megerősítette, hogy az EU támogatását élvező Nabucco vezeték megépítése tavaly lekerült a napirendről. Ez a csőkígyó Törökországon át - azaz a Fekete-tenger fenekén futó Déli Áramlattal párhuzamosan - szállított volna gázt Európába. A nagy különbség, hogy az energiahordozó nem Oroszországból, hanem Azerbajdzsánból érkezett volna.

Az európai országok EU-nagyköveteinek keddi brüsszeli tanácskozásán Magyarország képviselője ez utóbbi projektre utaló kérdéssel fordult Federica Mogherinihez, az Európai Unió külügyi főmegbízottjához. "Először a Nabucco, most a Déli Áramlat. Mit kellene most tennünk?" - idézi a diplomatát az FT.

Sok pénz

Az orosz gázvezeték építésével kapcsolatos beszállítói szerződéseket aláíró cégek részvényei szabadesésbe kezdtek Putyin elnök bejelentése nyomán. Az olajipari szolgáltatások nyújtó olasz Saipem papírjai majdnem 11 százalékkal, a csőspecialista német Salzgitter részvényei 7,4 százalékkal hanyatlottak. Az olasz Eni és az osztrák OMV olajvállalatok, amelyek a vezeték fogadó oldalán álltak volna, szintén megszenvedték a projekt bukását.

Tartoznak nekünk...

Kisebb kárt okoz Szerbiának az, hogy leállt a Déli Áramlat építése, mintha Belgrád csatlakozott volna az Oroszország elleni szankciókhoz - mondta Tomislav Nikolic szerb elnök a belgrádi közszolgálati televízióban az MTI tudósítása szerint. Szerinte nincs alapja azoknak az elképzeléseknek, amelyek szerint Szerbia rácsatlakozhatna a Törökországon, Görögországon és Macedónián áthaladó vezetékre. Az ezeken át érkező gáz tranzitjával nem lehetne akkora bevételhez jutni, mint amennyit a Déli Áramlat hozott volna. A szerb kormány tagjai tárgyalni fognak orosz partnereikkel a Déli Áramlat feladása utáni helyzetről. "Nem maradhatunk energiahordozók nélkül. Ennyivel tartozik nekünk Oroszország, eleget tűrtünk miattuk" - fogalmazott Nikolic.

A Saipem és a Salzgitter is arról számolt be, hogy nem kaptak előzetes tájékoztatást az orosz döntésről. Az utóbbi cég egy közös vállalkozás tagjaként januárban nyerte el a vezetéképítés első szakaszára vonatkozó egymilliárd eurós megbízás felét. A Salzgitter azon ritka vállalatok közé tartozik, amely képes a tenger fenekén 2200 méteres mélységben uralkodó brutális nyomást elviselő csöveket építeni. A cég 2013-ban közel 490 millió euró nettó veszteséget szenvedett el és idén nullszaldóban reménykedik.

Püff neki

A vezeték egyetlen csövét sem eresztették le a víz alá, ezért nem merül fel vele kapcsolatban olyan költség, amelyet már nem lehet utólag visszacsinálni - mondja Ingo Martin Schachel, a Commerbank szakértője. Ezért nincs akadálya annak, hogy megváltoztassák a nyomvonalát. Ugyanakkor mivel az új török-orosz vezetékterv tenger alatti szakasza jóval rövidebb, mint a Déli Áramlaté lett volna, a változás mindenképpen jelentős nyomot hagy a Salzgitter nyereségén - teszi hozzá.

Ez még akkor is igaz, ha bejön az a feltételezés, hogy a már megkötött szerződést érvényben hagyják. A német vállalathoz hasonlóan a Saipem is abban bízott, hogy a nagy orosz megrendelések kihúzzák a gödörből. Az olasz vállalat 404 millió euró nettó veszteséggel zárta 2013-at.

Az egyetlen cég, amely vélhetően örül a projekt bukásának, sajátos módon a Gazprom. Az 50 milliárd dollárra becsült teljes építési költség ugyanis az orosz gázóriást terhelte volna, miközben a remélt bevételek az elmúlt években - részben az alacsony kereslet, részben az alternatív energiatermelés robbanásszerű nyugat-európai fejlődése miatt - egyre csökkentek.

Sötét részletek

Az Európai Uniónak nem csupán az volt a gondja a Déli Áramlattal, hogy vezeték és az azon át susogó gáz egy kézben lett volna, hanem az is, hogy az építési munkák óriási lehetőségeket nyitottak volna a korrupció előtt. Az Európai Bizottság vizsgálatot indított a bulgáriai tendereztetéssel kapcsolatban - a terv szerint a vezeték a bolgár tengerparton kúszott volna ki a tengerből.

Ognian Shentov, a szófiai Demokráciakutatási Központ vezetője felhívja a figyelmet ezzel kapcsolatban egy igen gyanús körülményre. Nevezetesen arra, hogy a bolgár vezetékszakasz megépítésének költsége a kezdeti 1,2 milliárd euróról hogy, hogy nem, négymilliárdra ugrott. Ez a pénz a helyi építőipari cégek zsebébe vándorolt volna.